Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)
meg, ha az egyik házastárs évekre távol van. A válás, igen-igen ritka. De bármilyen hosszú életnek is egyszer végeszakad és elkövetkezik a halál félelmetes pillanata. 38 A halottat kedvenc ruhájába öltöztetik, függetlenül attól, hogy milyen színű és hogy mennyire viseltes. A halottal együtt temetik el a pipáját, vagy ha cigarettázott, néhány darab cigarettát tesznek a koporsóba. Aprópénzt is tesznek bele, sőt az is előfordul, hogy pohár bort, vagy pálinkát öntenek rá, ha életében nagyon kedvelte az italt. A meghalt nevét többet sohasem ejtik ki — és a gyászoló család férfitagjai hat hétig nem borotválkoznak. Amíg a halott a házban van, éjszakánként ..virrasztani" kell mellette. A ravatalon levő koporsót körbeállja a gyászoló rokonság, pálinkát isznak és siratókat énekelnek. Temetés után egyes törzsek, például a tótkomlósi Kherarcigányok, halotti tort (Pomana) tartanak. Idősebb egyén pománáján csak az öregebbek, míg a fiatalabbén az ifjúság is részt vesz. Meghívnak még ide egy-két nem cigány-származású aszszonyt is, akit megvendégelnek. Az asztalra, a halott részére is tesznek kenyeret és sót, és étkezés végeztével a sót, a kenyeret és a maradék csontokat kiviszik a temetőbe és elássák a sírba a halott lábához. Pománát hat hétre és egy évre szoktak tartani. Az oláh-cigányok hite szerint, a meghaltak a másvilágon éppen úgy élnek, mint a földön- —, csak az asszonyok ott nem szülnek. Aki a földön sánta volt, az ott is sánta; akinek például kivették a vakbelét, az ott már nem ,,teljesértékű" ember. (Ezért is irtóznak minden operációtól.) A meghaltnak megfelelő tisztelet adatik. Jeles napokon (karácsony, újév, húsvét, pünkösd) vizet öntenek az utakra és a temetőbe is kivisznek például fél liter pálinkát, hogy a sírra öntsék, mivel — a halottnak a másik világban is kell innia. Akinek több halottja van, az több vizet önt. Mindenszentekkor ételt, italt, és cigarettát osztanak szét a szegények között, hogy — ezek imádkozzanak a megholtakért. Az évben legelőször termett gyümölcsöt is a „halottaknak" adják (például vesznek cseresznyét, mikor még pár szem egy kis 38 Lásd bővebben Erdős Kamill: Cigány-temetés. (Néprajzi Közlemények, III. évf. 3—4. szám. Budapest, 1958.)