Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

csomóba van kötve, és ezt ajándékozzák idegen gyermekeknek) Igen sok helyen, még az évben legelőször főzött friss főzelék­féléből is, az idegenek esznek először, (például átviszik a tálat a szomszédokhoz). A halál, (mely félelmetes), igen sok esetben különböző beteg­ség következménye, éppen ezért, népi gyógyászatuk meglehető­sen fejlett. 30 A gyógymód lehet természetes és lehet varázslatos. Mindegyikből bemutatok néhányat: Ha a gyermeknek el van rontva a gyomra, (pl. káposztától megcsömörlött) akkor a hátát kell dörzsölni, masszírozni. Fejfájás: ecettel kell bedörzsölni a fejtetőt, és utána jó mele­gen bekötni, vagy például kis párnát rátenni. Meggyűlt sebek (pl. lábfeltörésnél) ketté vágott paradicsomot kell rákötözni (ez felpuhítja) azután avas szalonnabőrt kötni rá. (De legjobb a nyúlháj.) Furunkulus: Akácfa —levélcsomót kell rákötni (többször váltva egymás után) — ez kiszívja. Fagyás: A fagyott testrészt epével kell bekenni. Reuma, izületi gyulladás: 9 féle füvet (mindegy, hogy milyen, lehet például burgonyaszár is) kell vízben megfőzni és a főzetet egy hordóba beleöntve, — a gőze fölé kell ü'ni (pl. lábfájásnál, zsugorodásnál). Hasmenés (vérhasban is jó): kevés ecetet és cukrot kell tenni egy evőkanálba és lenyelni. (Vizet nem szabad inni rá.)'' 0 Vagy: Mosóedényben (de lehet másfajta edény is) kukorica-kóróval tüzet rakni és ennek parázsára gyantát tenni. Ezután, az erős füst fölé kell guggolni (ülni). Fogfájás: tályoggyökeret, sót, oltottmeszet, kékkövet kell rá­rakni. Kiütések: főzni „sajtalán" babot, s a főzettél háromszor — este, éjfélkor, és hajnalban — le kell mosni a kiütés helyét, il­39 Dr. Oláh Andornak (Békéscsaba) vannak még ismeretei a megyé­ben élő cigányok népi-gyógyászatával kapcsolatban. E témakör jeles művelője — országos viszonylatban — dr. Gunda Béla (Debrecen). 40 Szokás a gyógyszer bevétele után a kanalat, a bal vállon keresztül hirtelen hátradobni. Ezt azért teszik, hogy ugyanolyan gyorsan hasson a gyógyszer, mint amilyen gyorsan a dobás történt. Itt említem meg, hogy az tuőbbi években a cigányok orvos és patika­gyógyszer igénye erősen megnőtt, s ennek következtében népi-gyógyá­szatuk, sokat vesztett jelentőségéből. Mint az egyéb hagyományok őrzé­séhez, itt is az öregek — és főként az asszonyok — ragaszkodnak az ősi módszerekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom