Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
IV. A felhasználás módjai - 3. Ruházkodás
szonruhára utalnak, de külön- külön, gatya és ing néven is szerepelnek. (11/101—103) A pásztoroknál előfordul a rövid, a derekat meztelenül hagyó ing is.(l/166) Gatyát felsőruhaként és nadrág alá egyaránt hordtak. Egy gyulai gazdáról olvashatjuk 1754-ben, hogy odahaza fejér mentét és csizmát szokott hordani, de a mezőn gulyások formájára járt. (2/138) Ebben a megkülönböztetésben a nyári munkaruhaként használt gatyaviseletre gyanakszunk. A pásztorok többségénél tényleg általános a bő gatya hordása, de náluk sem kizárólagos, több ízben találkozunk nadrágban járó kanászokkal, gulyásokkal. A gatyaviselés nem kizárólagos voltát jelzik a források szépszámú és sokféle nadrágadatai. 1724-ben az öreg béres fizetésében az egész ruha mellett ott találjuk a nadrágot és a salavárdit, a nyári napi juhászéban az egy pár öltöző fehér ruha mellett a nadrágot, a ménes pásztoréban a szűr nadrágot, a szolgáéban a nadrágot, a kocsiséban a 2 fehér öltöző ruha mellett a nadrágot. (11/101—3) A nadrág színe leginkább kék vagy fekete. Elég gyakorinak látszik 1735-ben a bőrnadrág(30 85—99), de ehhez hasonló lehetett az 1754-ben említett irhás nadrág,(2 87) s a század végén is hordják még mind a kettőt. A salavárdi nem túl sokszor, de az egész században többször felbukkan, (vö. NÉ. 22. 22—23) Eléggé változatosak a felsőruhák. Leggyakoribbak kétségtelenül a szűrök, ezt ugyanúgy hordják a pásztorok, szolgák, mint a gazdák. Szűre legtöbb embernek volt, sőt egy csabai lakosról tudjuk, hogy 1735-ben hárommal is rendelkezett.(30/85—99) Említenek kis szűrt, gyermek szűrt, kankót. Sajnos formájáról és díszítéséről alig állapítható meg valami. A színéről említik, hogy fehér. A kondások módjára való szűr arra utal, hogy ez különleges fajta lehetett, bár gyakran előfordul, hogy a speciálisnak tekintett darab egyáltalán nem jelent különöset. A kanász szűr a leírásban hosszú jelzővel ellátott. Más leírásokban széles, szíjas kötővel ellátott szűrrel találkozunk, sőt egyszer hosszú fürtű viselt szűrről szólnak, melynek ujja be van kötve. (1 1G6) A XIX. század közepéről Öcsödről ismert
