Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

II. A termelő tevékenység fajtái és formái - 2. Földművelés

figyelhetők. Egy 176Í. évi tanúvallomás pusztai méhész èmbe~ reket emleget. (Károlyi Ht. Harruckern Fase. D. 7.) Ügy látszik, vesszőkasokat használtak, legalábbis a forrásokban méhkosárnak való vesszővel találkozunk.(22/106) A század végén jelennek meg a kaptárak, de lehet, hogy nem paraszti kézen. (26/77) Bizonyos mértékig akadályozhatta a méhészet fejlődését, hogy 3 évi adómentesség után 10 kas fölött már porciót kellett adni.(26/50) 2. Földművelés Szórványos esetektől eltekintve a földművelés már a század elején is a lakosság nagyfontosságú termelő tevékenysége a megye egész területén. Elsősorban a szemtermelés jelentős, az egyéb növények szerepe ekkor még alárendeltebb. A megművelt terület a század elején csekély, de a népesség növekedésével rohamosan kiterjed, 1773-ban már egy főre esőén közel egy holdat fognak eke alá. Legtöbbet Csabán, Orosházán és Szarvason, legkevesebbet Váriban, Vésztőn, Dobozon és Kétegyházán.(ll/110—13) A földhasználat jogi rendje eléggé egységes. Az 1715—20. évi összeírás valamennyi helységben a szabadfoglalás rendszerét tanúsítja. Jobbágytelekről az úrbérrendezésig formai tekintetben sem beszélhetünk. (24/67) Kezdetben ki-ki annyi földet foghat fel a határban, amennyit anyagi ereje elbír. A község határához tartozó szabad földek elfogyása után a pusztákon lehetett földeket felfogni vagy bérletbe venni. 1746-ban a gyulai uradalom figyelmezteti az egyes helységeket, hogy új jövevényeket ne fogadjanak be, mert az nem kap földet. A bírák a földet osszák igazságosan a szegények és gazdagok között s a földeket tisztogassák, gondozzák. (19/1746) A művelési rendet tekintve az 1715—20-as összeírás nemcsak a megyére általánosságban, hanem egyes helységeknél is, Gyoma, Vésztő, Gyarmat, Szeghalom, Ladány, Tárcsa, Doboz, Békés, Gyula, Vári, Csaba rögzíti a fordulórendszer hiányát. Ez a helyzet általában később is fennmarad, s az egész megyében a továbbiak során sem alakul ki a két vagy három nyomás rendszere. Legfeljebb 1—2 helységnél valószínűsíthető, hogy kisebb határrészen át-