Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
Az eddigiekből is kiderül, hogy a parasztság kisajátítása dél-alföldi vonatkozásban a múlt század közepén viszonylag Csongrád megye területén volt a súlyosabb mértékű. Az erősebb nagybirtokok itt terpeszkedtek, a fejlettebb mezőgazdaság kiépítése itt indult meg elsősorban. Hódmezővásárhely különösen nagyszámú lakossága (1838-ban 29 507 ember! 01 ) különösen nehéz helyzetben volt. A város mintegy 93 000 kat. holdas határának'' 2 túlnyomó része uradalmi kézen volt, másrészt pedig a határnak kb. fele 15—35 km távolságban feküdt, ami a művelést lehetetlenné tette, csak a szilaj pásztorkodás révén lehetett hasznosítani. A parasztság belső rétegződése (hazátlan zsellérek nagy aránya) Csongrádban volt a legelőrehaladottabb. Nem jelentéktelen tényezőként járult hozzá ehhez a megyére általában jellemző, Vásárhely esetében előbb említett, egészségtelen, aránytalan településeloszlás is, különösen a tiszántúli részen, amit elsősorban az uradalmak bűnéül kell felrónunk. (A Tiszán túl összesen 4 számottevő helység volt: Vásárhely, Szentes, Szegvár, Mindszent. Máig is aránylag ritkán lakott a Vásárhely—Orosháza és a Szentes—Orosháza— Szarvas közötti terület.) A Károlyiak mintegy beszorították, körülkerítették a településeket. A tanyákra történő fokozatos kitelepülés ezt a szorítást csak részben tudta enyhíteni. Csongrád megyében még olyan arányban sem lendült fel a paraszti árutermelés, mint a szomszédos két megyében, kivéve a bortermelő Csongrád mezővárost. Békés megyében már 1820 előtt kertészkedésről (az akkor híres csabai vöröshagymáról, eladásra termelt dinnyéről), nagyarányú méhészkedésről kapunk hírt. ,1:! Csongrádból nem tud hasonlókat említeni a monográfus, aki pedig szarvasi tanárkodása idején e vidéket bizonyára jól megismerte. A Békés megyei szlovákok fejlett háziipara, (Csaba, Szarvas, Komlós) szövés-fonása is országosan ismert volt. Makó városának lakói a nagymértékű szőlőművelés mellett már a 19. század elejétől 61. Fényes i. m. (Magyarországnak... mostani állapotja) IV. köt. 168. 62. Uott. 169. h3. Magda Pál: Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek legújabb statisztikai cs geographiai leírása. Pest., 1819. 463—73.
