Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
intenzíven foglalkoztak a nevezetes hagymakertészkedéssel. 0 ' 1 Nagyvárad közelsége Békés megyének, Arad és Temesvár kisebb távolsága Csanád megyének 05 jelentett, ha nem is nagy, de elérhető piacot. Csongrád megye ezektől is elesett. Szeged, maga is parasztváros lévén, nagyobbrészt önmagát látta el, gazdasági vonzása egyébként is a Délvidéket érintette inkább, mint a Tiszántúlt. Csongrád megye parasztságának a környékhez viszonyítva is nehéz helyzete mindvégig különleges jellemvonást, bizonyos egyoldalúságot ad a dél-alföldi betyárvilágnak: a betyáréletbe kényszerültek túlnyomó része Csongrád megyéből került ki. Valóságos betyárhullám indult meg, különösen Vásárhely felől, Békés megye közelesőbb részei (Szarvas, Orosháza vidéke), Arad megye beugró nyúlványa (Medgyesbodzás környékétől Elekig) és Makó irányába. Békés és Csanád megyei illetőségű betyár viszonylag kevés volt, e megyék állandóan a csongrádiak „beütései" ellen panaszkodtak. A jobbágyság kizsákmányoltsága, elszegényedése a délalföldi faluk, mezővárosok lakosságának igen jelentős részét a létbizonytalanságba juttatta 1848 előtt. Ezzel adva voltak a betyárvilág kialakulásának objektív feltételei. A nincstelenek jelentős hányadát fenyegette a betyársorba jutás. Az egyén szempontjából az alapvető gazdasági-társadalmi ok mellett mindig valamilyen szubjektív indíték vezetett a betyárrá váláshoz, a feudális társadalomból való kirekesztődéshez. Az egyik zsellér pl. apróbb lopásra kényszerült és miután tettére rájöttek, inkább megszökött a büntetés elől. Az eladósodott, rossz terméssel, marhadöggel megnyomorított paraszt sokszor nem látott más kiutat, minthogy betyárnak álljon. Sokan szaladtak a katonáskodás elől, mások bátran szembeszálltak a durva urasági vagy megyei tisztviselőkkel, pandúrokkal és az pokollá tette az életüket. Voltak olyanok is, akiket a szerelmi csalódás vagy a meggondolatlanság, az érdekesnek képzelt élet utáni vágyakozás tett betyárrá. Akadtak gyengejellemű 64. Szirbik Miklós: Makó várossának közönséges és az abban fekvő Reformata Eklézsiának különös leírása. 1835/36. Sajtó alá rend.: Eperjessy Kálmán. Makó 1926. (Csanádvm. Könyvtár 6.) 38. 65. Galgóczy Károly i. m. 115, 419.
