Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

dalmak és vidékek helyzetéről vannak konkrét adatai. Helytálló az az észrevétele is. hogy a parasztnak „gyorsan elveszi lába alól a talajt a tőke, s ennek szolgálatában álló s inkább ehhez csatlakozó szakértelem."

116 e) A haszonbérleti rendszer az előbb jelzett okok következtében (főleg a földinség folytán) igen gazdag volt, de nem annyira kiterjedésében, mint inkább formáiban."' A haszonbérleti földeket a kisparaszt mindig elavult technikával és saját munkájával műveli meg. mert akkor veszi bérbe azokat a területeket, ha életfenntartásához van rá szüksége. Célja nem az árutermelés, hanem így akarja biztosítani egyfelől életének fenntartását, másfelől pedig munkáját. Nem piacra, hanem önellátásra termel. Ez a gyökere annak a jelenségnek is, hogy nem egyszer hajlandó egy-egy bérleti földért többet is fizetni és ezzel uzsora áldozata lesz. Az agrárproletariátus munkával való ellátásában ezeknek a bérleteknek nincsen jelentősebb szerepük. A bérleti rendszer ezen formájának az uradalom szempontjából van jelentősége. 1. Levezetheti részben az uradalom mellé telepített munkásfalvak lakosságának földéhségét, annak ellenére, hogy ez a szegényparasztság csak nehezen, csak nagy áldozatok árán tudja megtartani bérleti földjét. 2. Fontos szerepük volt ezeknek, a kisparaszti bérleteknek az uradalmi gazdálkodás rendszerében azért is-, mert általa az uradalom földjének egy része hasznosítható volt, mégpedig azé a földé, melynek uradalmi kezelésben való tartása a legkevesebb hasznot hozhatta. (Tehát azé a földé, mely egyébként egyáltalában nem vagv alig volt hasznosítható.) Megdöbbentő a földkérdés alakulásában a bérleti rendszer következő állomása, melynek során az uradalom visszavonja a parasztoktól az eddig náluk volt. földeket, melyeket esetleg maguk törtek fel, vagy tettek művelhetővé. Új területek feltörése ugyanis állandóan folyt és ennek eredményeként a szántóterületek kiterjedése fokozódott. De az a fájdalmas, hogy 116 Állami Levéltár. Szentes. Bosnyák Károly jelentései. 1895-ös jelentés. 117 O. L. Kcs. Lvt. K. Gy. iratai. Conto számlakönyv. 1865.