Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

ezzel párhuzamosan a szegény parasztság kezében levő föld viszont nem növekedett! Már az eddig elmondottak is aláhúzottan kiemelték azt a tényt, hogy Békés megye területén a bérleti rendszer különféle formáinak a szegényparasztság és a mezőgazdasági munkásság szempontjából milyen nagy jelentősége volt. Összefoglalásul, a bérleti formák megyei elterjedésének érzékeltetésére álljon itt a hivatalos kimutatás, mely rávilágít arra, hogy milyen számban törekedtek a parasztság legalsóbb rétegeinek képviselői ilyen módon földhöz jutni. Ezek szerint: 1 hold bérelt földön vagy annál kisebb területen gazdálkodott 102 1— 5 hold bérelt földön vagy annál kisebb területen gazdálkodott 3397 5—10 hold bérelt földön vagy annál kisebb területen gazdálkodott 1087 10—15 hold bérelt földön vagy annál kisebb területen gazdálkodott 362 15—20 hold bérelt földön vagy annál kisebb területen gazdálkpdott 14 20 holdnál nagyobb bérelt földön gazdálkodott 157 30 holdnál nagyobb földön gazdálkodott 105 Bámulatos tehát az a küzdelem, melyet agrárproletariátusunk és szegényparasztságunk vizsgálódásunk időpontjában a mezőgazdasági kultúra területén végzett. Űj és új területeket hódított el a természettől és fordította azt az emberiség javára. Ezt a munkát a paraszt jórészt primitív eszközökkel és módszerekkel, magára hagyottan végezte. Az uradalmi béres, cseléd, napszámos és agrárproletár, parasztbérlő voltak azok, akik arcuk verejtékével tették termővé ezeket a területeket is. Ugyanakkor viszont, mint láttuk, az ezek kezében levő birtok kiterjedésében nem ment végbe lényeges változás.

118 Ez a körülmény szükségszerűen az elszegényedés felé szorította az egyre szaporodó parasztságot. Ez a helyi sajátosságokat magánviselő helyzet sok tekintetben magyarázatot ad az itteni agrárproletár mozgalmak okaira és arra, hogy miért csatlakoztak ezekhez sokszor a szegényparasztok is. Szakirodalmunk, a tőkésgazdalkodás megyei fejlődésének kérdésével igen mostohán bánt, hiszen, alig történt valami ezek kutatása terén, holott éppen a jelen téma vizsgálata eléggé rámutatott annak jelentős szerepére. A Körösvidéken a kisparaszti bérletek mellett jelentős számú tőkés bérlet is volt. 118 V. ö.: OBM. 367. 1.