Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

À XIX. századi munkásfalvak telepítése főleg az orosházi járás területén volt nagyobb méretű. Itt alakul ki lassú fejlődés folytán Kígyós község. Már 1803-ban település nyomait találjuk itt, amikor is Torontál megyei dohánykertészek vetik meg lábukat. Habár a falu alapítására Wenckheim Antal gróf csak 1814-ben szánja rá magát, a dohánykertészek már eddig is az ilyenkor szokásos feltételek mellett dohánytermelési szerződés értelmében végezték munkájukat.

70 Üjkígyós benépesítése része volt annak a folyamatnak, melynek során a Salbeck család Kisiratosra (1818), Hengemüller bécsi pusztabérlő Csanádapácára (1812) telepít dohánykertészeket. Már a megtelepedés kezdetén kedvezőtlen volt a birtokalakulás. A község határában 13 584 kat. hold kiterjedésű nagybirtok, terült el. Az egész község kiterjedése pedig 15 176 kat. hold lévén, a nagybirtok mellett a letelepülő munkásoknak csupán 1592 kat. hold jutott. Ezek a számok akkor válnak beszédessé, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy ennek az új telepítésű községnek a lakossága a XIX. és XX. század fordulóján már 4000 főt tett ki, a birtokviszonyok pedig ugyanezen idő alatt változatlanok maradtak. Egy főre tehát csupán 0,30 kat. hold föld jutott.

71 Nem sokat változtatott a helyzeten az a körülmény sem, hogy a kertészközség megvásárolta a szomszédos Eperjest, amely ugyan 3804 holddal növelte a falu határát, de a lakosság számának emelkedése folytán a birtokviszonyok lényegileg nem változtak. De még jelentősebbé válik ez a körülmény akkor, ha nem tévesztjük szem elől azt a körülményt sem, hogy ez a jelenség állandóan visszatér nemcsak Kígyós esetében és nemcsak kertész falvakban. Éppen ez a sajátság világítja meg a mezőgazdasági munkásság és szegényparasztság sorsának sivár és kilátástalan voltát. Ugyancsak az orosházi járás munkásközségeihez tartozik Gádorcs-Bánfalva is. Ennek telepítésére is a XIX. sz. első felé70 Bálint Sándor: Adatok Üjkígyós népéletéhez. Néprajzi dolgozatok. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kiadása. Szeged. (Szerk.: Bálint S.) 1960. 92. 1. 71 Oláh György: Békés megye mezőgazdasága. Kézirat. Tessedik Sámuel Múzeum tulajdona. (Ezután OBM.) 361. 1.