Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
Ë kérdés vizsgálatakor utalni kell arra, hogy a problémával foglalkozó szakirodalom szinte tudatosan kerülte a földkérdés megvizsgálását. Inkább kereseti viszonyokra, a szocialisztikus tanok terjedésére, a földbirtokosok szervezkedésére, szociális intézkedések hiányára stb. utal. 07 (Návay Lajos a Csanád megyei viszonyok vizsgálata alkalmával foglalkozik csak a földkérdés alakulásával. 08 ) Éppen ezért a következő fejtegetéseknek az lesz a kifejezett céljuk, hogy ebből a szempontból világítsák meg a dualizmuskori Békés megyei állapotokat. Az eddigiek már utaltak arra a földhiányra, mely az absolutizmus idején is végigkísérte a megye parasztságát. A dualizmus korában a Viharsarok e részében különösen két járás földmunkás és szegényparasztsága játszott kiemelkedő szerepet: az orosházi és a sárréti. Az itt kialakult munkásfalvaknak a fejlődése is sajátos. Ezeknek alapítása a XIX. sz. elején lefolyt telepítésekkel hozható kapcsolatba. Ebben az esetben a parasztot nem elválasztani akarták a földtől, hanem odaláncolni, nem a szabad elszegődés lesz a jellemző erre a korra, hanem a leigázó jellegű uzsora. 0 ' 1 A földhiány kényszerítette rá a földmunkás és szegényparaszti rétegeket, hogy földjuttatás ellenében ledolgozást vagy más megkötöttséget vállaljanak. A tőkeszegény nagybirtok a munkaerő megkötésére törekszik és állandó mezőgazdasági munkásságot akar biztosítani üzeme számára. A jelen esetben még azt is hangsúlyozni kell, hogy az új falvaknak a kialakulása csak súlyosbította az itteni helyzetet, mert a telepítések alkalmával nemegyszer távoli vidékek nincstelenjei kaptak helyet egy-egy nagybirtok szélén, így ezeknek csoportjai nemcsak tarkították az ittenieket, hanem fokozták azokat a nehézségeket, melyek e vidéken jelentkeztek. 67 Zlinszky István: Az agrárszocializmus Békés vármegyében. Közgazdasági Szemle. 1895. 145. 1. továbbá Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban. Bp. Athenaeum. 1898. 22. 1. 26. 1. stb., valamint Návay S.: Az alföldi munkáskérdés. Budapesti Szemle. 1896. 39. 1. 68 Návay Lajos: Az alföldi munkáskérdés, Csanád megye telepesei. Budapesti Szemle. 1896. 30. 1. U. ö.: Az alföldi munkáskérdés különös tekintettel a csanádmegyei munkás viszonyokra. Budapesti Szemle. 1895. 36. 1. 69 V. ö.: Mérei: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. Századok. 1951. 1—4. sz. 253. 1.
