Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
2. A kibontakozó mezőgazdasági kapitalizmus számára tehát nagyszámú munkássereg állt rendelkezésre. Ennek helyzetét, földdel való elláttottságát, annak különféle formáit illetve lehetőségeit fogjuk elsősorban nyomon követni. 3. Megismerkedünk azzal a szívós küzdelemmel, melyet a Békés megyei földmunkásság és szegényparasztság fog folytatni azért, hogy a szinte mozdulatlan birtokhatárokkal rendelkező majorságok területéből földet szerezzen. A földkérdés alakulása a kiegyezés után A kiegyezés megakadályozta a földkérdés demokratikus megoldását. A mezőgazdaság poroszutas fejiődése előrehaladt. A birtokrendezési és tagosítási eljárások, melyek hosszú ideig elhúzódtak, nem váltották valóra a parasztság vágyait. A maradvány földekre az 1853. évi pátens jelentette az alaptörvényt, de 1871 :LIII. tc. §-a intézkedik úgy, hogy ezek megválthatók."' 3 Ilyen rendelkezések elősegítették a kapitalista fejlődést, eltörölték a jobbágyi és földesúri földek közötti különbséget. 0 ' 1 A fenti rendelkezések azonban a nagybirtok körülbástyázására is szolgáltak. Az a körülmény, hogy a földműves, mint fentebb láthattuk a maradvány és irtásföldhöz csak megváltás útján juthatott a nagybirtokos védelmét segítette elő. Azokat a földeket is, melyeket a paraszt tett művelhetővé, 0 '"' kénytelen volt jelentős fizetési kötelezettségek és az eljárással kapcsolatos közigazgatási költségek kiegyenlítésével megszerezni, 00 ezen kiadásokhoz járult még az összeg utáni kamat fizetése is. Ezek a tényezők hatottak a megyei mezőgazdaság tőkés fejlődésének viszonylagos felgyorsulására. De egyben elősegítették a falusi proletariátus létszámának jelentős mérvű növekedését is. 63 O. L. Bm. lt. K. 150. 1873. VI. kf. 6. tétel 6144. 3. és 28. 1. 64. V. ö. Pach Zsigmond Pál—Hanák Péter: Magyarország története az absolutizmus és a dualizmus korában. 1849—1918. II. füzet 64. 1. 65 Állami lt. Gyula. Községi jövedelmek fokozására alakult bizottság iratai. 66 O. L. U. o. 29. 1. A különféle kiadásokra vonatkozólag 1. Dr. Pauler Tivadar igazságügyminiszter levelét Tóth Vilmos belügyminiszterhez. 1869. ápr. 13., majd u. o. 37. 1. 1873. 48. 1. Ugyanebben az ügyben Pauler Tivadar és Szapáry Gyula levélváltása u. o. 54. 1
