Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

szeti csapás állt elő, ennek a rétegnek megélhetési lehetősége mindjárt megingott. Aszály, áradás vagy más időjárási katasztrófa már előidézi a munkanélküliséget. Lázár Imre csabai szolgabíró 1863. aug. 2-án azt jelenti, hogy „munkaképesek, és dolognélkühek naponta számtalanok jelentkeznek és ostromolnak, miként nekiek munka adassék, mert nekiek élni kell, és lopni, rabolni nem mehetnek, — munka sem lévén a legnagyobb ínségben vannak kitéve családjaikkal együtt máris éheznek mindennapi kenyerük hiánya miatt, mert ők szívesen és örömmel dolgoznak, csak munka adassék nekik"... A szolgabíró aggodalmát fejezi ki e jelenségekkel kapcsolatban, mert szerinte ez a munkanélküli csavargás sok rosszat hord méhében.

60 Bizonyos az, hogy ezen 1863-as adatból nem lehet a munkanélküliséget illetően, általánosító következtetéseket levonni, hiszen ez köztudomásúan az aszály következménye. Mégis világos fényt vet ez a tény arra, hogy a földkérdés megoldatlansága következtében a földnélküli parasztság megélhetési bázisa milyen ingatag volt. Ezt csak alátámasztja Kontur József szarvasi szolgabíró jelentése, aki kiemeli azt a tényt, hogy Békésszentandrásról előtte is több ember jelent meg munkát kérve, mert aratokul, mezei munkásokul senki nem fogadja fel őket, napszámot sem kapnak, holott az összes pusztákat bejárták már munkát kérve, majd ezzel fejezi be a jelentést: „hogy a nép ezen említett osztálya részére pénzes közmunka assignáltassék, mert ha ezen az éhség miatt elkeseredett néposztály az engedelmesség kötelékét szétszaggatja, oly áradássá növi ki magát annak rakoncátlan fellépése, hogy az minden útjában netáni akadályt szétrombol, vagyon és életbiztonságot veszélyeztetni fogja.'"'

1 Parasztságunk, nagy része tehát az 1848—1867 közötti időben is föld nélkül maradt. Az 1870-es népszámlálás adatai alapján igazolható a fenti állítás. Hiszen megyei viszonylatban a birto60 S. Sándor Pál: Adatok a parasztok kisajátításáról és mozgalmairól az absolutizmus korszakában. (1849—1867.) Századok. 1951. 1—4. sz. 348. 1. Továbbá S. Sándor Pál (szerk.) Parasztságunk elnyomatása a Habsburg önkény korában. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kiadása. Bp. 61 U. o. 348. 1.