Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
kosok rátánként kötelesek, kifizetni. Ennek fedezésére a lakosoknak Kondorost birtok arányában árendába kiadnák oly módon, hogy mindegyik paraszt minden hold földért 6 év alatt 60 frt-ot kamataival együtt kifizetne. Ez a határozat még inkább szűkiti a földszerzés lehetőségét a parasztság alsó kategóriái számára. Ugyancsak pénzt várnak a városra szálló regáliák után is. Megszerezte a város a téglaégetés jogát is. Ez is befolyásolta a parasztok életét. Ugyanis abban a kérdésben hogy szabad-e a város háztalan lakosainak. — kiknek szőlőjük van, — a legelőből vályogot vetni, azt határozták, hogy saját szükségletre megengedtetik ugyan, de ..attól bizonyos dézsmát és taksát a városnak fizessen". 1 ' 1 A határozat fenn kívánja tartani azt a szokást, hogy a háztalan lakosokra, mivel azoknak legelőilletmény nem jár, további megszorításként, még a legelőből való vályogvetés is megtiltatik. 1 "' Fennállott még annak a lehetősége, hogy a földhöz nem jutottak esetleg abból a területből részesednének, mely már nem kell senkinek, vagy talán, ha volna olyan, akinek a reá eső területre nincs szüksége. Erre lehetőséget is biztosított a városi határozat, azonban ennek kevés gyakorlati jelentősége volt. Nem segített a szarvasi parasztság sorsán a kondorosi puszta sem, mely szintén ehhez a városhoz tartozott. Ezzel kapcsolatban ugyanis az volt a határozat, hogy bérbeadják több évre, még pedig 60 frt-ért holdanként. Ezt az eredeti határozatot megváloztatták ^ város ügyeit intézők oly formán, hogy a bérleti díjat 72 frt-ra emelték. A cél tehát az volt, hogy minél nagyobb summát szedjen be a város."' A választmányi gyűlés jegyzőkönyvének további sorai minden kétséget eloszlatnak afelől, hogy valóban nem a kisparasztok érdekeinek megfelelően alakult a földkérdés. Azt írja ugyanis a protocollum, hogy ,,olly vállalkozó jelentette magát, ki Kondorosból akár mennyit is által venne és az érte jövő járandóságot két év alatt kifizetné, úgy hogy azt 32 évig bírhassa". Végső fokon azonban mégsem adták bérbe a kondorosi birtokot, hanem úgy 14 SZJ. 1846. ápr. 8. Választmányi gyűlés. 15 TJ. o. 16 SZJ. 1846. okt. 22. Választmányi gyűlés. 17 SZJ. u. o.
