Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

rétöntözési kísérleteket. Három holdon öntözött kendert termeltek ugyancsak kísérleti célból kiemelkedő eredménnyel 53,3 q jóminőségű kenderkóró volt a termés 1941-ben. A 12,33 holdas rizstelep termése gyenge volt. Szarvas határában Fügedi Györgynek volt úttörő telepe, amelyet az Öntözésügyi Hivatal rendezett be öntözésre. A csapadékos nyár miatt csak egyszer öntözték a kukoricát, amelynek terméseredménye 25 q/kh volt csövesen. A herefüves jó takarmányt termett öntözéssel. Békés nagyközség határában Kovács Imre dr.-nak volt úttörő telepe, ahol a Hivatal 8 holdat rendezet be öntözésre. A rizstelep 14,87 q termést adott holdanként. Ugyancsak Békés község határában Erdei Józsefnek volt 15 holdas úttörő telepe, amelyen kevesebb sikerrel folyt öntözés, 3,5 holdas rizstelepén holdanként csak 7,14 q rizstermés volt. Gyoma határában két úttörő-telep érdemel megemlítést. Az egyiket az Ivánfenéki ArmentesítŐ Társulat közreműködésével rendezték be — zöldlaposi úttörő telepnek nevezték. Gyomától 4 km-re volt a kövesút mellett. 1942-ben igen jó terméseredményt értek el a telepen rizstermesztéssel (palántázták a növényt). Holdankénti termése 17,2 q volt. Egy másik telepen — a Pintér István félén — ugyancsak rizstermesztés folyt 9 mázsás terméseredménnyel. Köröstarcsa határában a Kettős-Körös partján Takács Ferenc és Puskás Imre rendezett be összesen 36,7 hold területet öntözésre. 33 holdon folyt rizstermesztés jó eredménnyel. Termésátlaguk 15,15 mázsa I. osztályú rizs volt. A szarvasi Tessedík Sámuel gazdasági tanintézet kísérleti öntözőtelepe külön tárgyalást érdemel egykori jelentősége, úttörő szerepe miatt. A kísérleti öntözőtelepet 1935—36. évben építtette a földművelésügyi kormányzat a Hódmezővásárhelyi Kultúrmérnöki Hivatal közreműködésével 104 hold területen a bikazugi tangazdaság déli részén azzal a céllal, hogy az Alföld öntözési problémáit tanulmányozzák. A vízkiemelés, vízelosztás, a talajok vízgazdálkodása, az egyes növények vízigénye, öntöző üzemek helyes talajművelése és a tápanyag visszapótlásának problémái képezték a kutatási feladatokat. A telep építési költsége aránylag igen magas volt, mivel kísérleti célból többféle anyagból készítették a csatornák burkoló anyagát és a telep berendezési tárgyait — műtárgyait. A Holt-Körös félkörben ölelte körül a telepet, tehát a jó minőségű öntözővíz aránylag kevés vízemeléssel biztosítva volt. A telepen csörgedeztető, áztató és árasztó jellegű öntözés folyt. A víz az elosztó aknákból jutott a főcsatornákba, amelynek méretei az alábbiak voltak: 0,4 m fenékszélesség, 1:1 oldallejtő, átlagos mélysége 0,6 m. Esés fél ezrelékes. A tápláló csatornák mérete: 0,3 m fenékszélesség, 1:1 U