Albel Andor – Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 47. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

részű. A csatornák átlagos mélysége 0,4—0,5 m, esés átlag egy ezrelék. Megfelelő lecsapoló csatornahálózatot építettek. Csatornaburkolatok: cserép, tégla, betonlap, dróthálóbetétes betonbélés, beton, továbbá műpalafélcső burkolás, valamint az említett anyagok egymással kombinálva. A következő műtárgyakat készítették, illetve szerezték be: elosztóaknákat, betonkezelőtiltókat, betoncsőből bukókat, szifonokat, vaslappal zárt beton vízkibocsátó tiltókat, szivomyákat. A jól berendezett telep nemcsak a gazdáknak, hanem a kultúrmérnököknek is sokat jelentett tanulmányi szempontból. A kísérleti telepen kapásokat, takarmányféléket, lucernát, vörösherét, füvesherét, csalamádét, marhakáposztát, takarmány- és cukorrépát, kukoricát, spenótmagot termeltek öntözéssel. Jó terméseredményeket értek el, azonban az amortizációt is figyelembe véve magas volt az önköltség. 79,50 pengő tiszta jövedelmet értek el holdanként. A tangazdaság másik részén rizskísérleti öntözőtelep létesült azért, hogy a rizstermelési kísérletek számára is megfelelő terület álljon rendelkezésre. Szikes legelőből alakították ki a telepet, s elsősorban vetésforgó kísérleteket állítottak be. Figyelmre méltó kezdeményezése volt 1941-ben a Feketekörösi ArmentesítŐ Társulatnak. Sarkadon az öntözés tudományos alapjainak A szarvasi egykori gazdasági tanintézet kísérleti öntözőtelepének épülő csatornája