Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

Az ökörbőrből nem sok érkezett, s következő árakon kelt csendes kelettel. I. rendű párja 37—38 ft, II. r. 35—36 ft, III. r. 32^34 ft. Debrecenbe és Váradra is vittek ezekből egy keveset. Tehénbőr friss vágású nagyobb tömegben gyulai legszebb párja 29.50 kr, eleki 28 ft, csabai 27 ft, könnyebbek párja átlag 26 ft. A vágott pitüng párja I. r. 18—19 ft, II. r. 15—17 ft, ni. r. 12—14 ft. Iv. r . 9—10 ft, hitvány dög-pitling párja 5—6 ft. Veres borjúbőr aprós 2.80 kr. A juhbőr ára következő volt páronkint: gyapjas finomabb birkabőr I. r. 5.50—6 ft, II. r. 3.20—4 ft, III. r. 250—3 ft, gyapjas magyar bundának való 3.80—4 ft; magyar bárány I. vágás 2 ft, II. v. 2.50—80 kr, III. v. 3.20—50 kr. Nyírott magyar juhbőr bekecsnek való dögbőr párja 1.50 kr, nadrágnak való I. r. 3.20 kr, II. r. 2.30—40 kr, III. r. 2 ft; nyúlbőr száza I. r. 20—22 ft, II. r. 17—18 ft, ín. r. 15—16 ft. A kikészített bőrök ára mérsékelt kereslet mellett is emelkedett, mit a cser és munka, meg a nyersbőr áremelkedésével akarnak igazolni az eladók. Az áremelkedés a tavaszi vásárhoz képest páronkint 4—6 f tig mutatkozott leginkább. Az I. r. tehénbőr ára volt 46—50 ft, II. r. 40-^5 ft, III. r. 34—38 ft, pitiing I. r. 30 ft, II. r. 28 ft, III. r. 25—26 ft. A gabonavásárban a búzának rossz áron sem igen volt keleté; ellenben a jó ku­koricát 6—6.20 krig, a jó árpát 4—4.20—40 krig az oláhság szivesn vette. A zab ára 3.60-^1 ftig volt. A favásár roppant terjedelmű volt; általában olcsóbb volt mint minden; legfel­tűnőbb volt pedig ez olcsóbbság a nyi.-faseprűknél, lapátféléknél, rúdaknál sat. hol 50 percenttől 100, sőt 200 percentig való árkülönbség is volt észlelhető, mert egy kötés seprűt 20 kron is adtak utolja felé, s egy sütőlapátot 15 kron egy kisebb szóró lapátot 12—14 kron is láttam vétetni. — A fenyő- és bükkfa gerendák, így a kerék­gyártó munkához való egyéb fák is csak kevéssel lettek olcsóbbak, mint a múlt vásáron voltak. A belsővásár jóval kevesebb népességű volt a tavaszinál. A rőfös kereskedők csak középszerű, — az iparosok épen rossz vásárt láttak. Vasárnap éjjel a vásár tökéle­tesen eloszlott s hétfőre csupán a belső vásárra maradt néhány sátorban egy-két szabó, kalapos és cipész. Sz. L. Országos vásári tudósítás. (Békés III. (1871.) szept. 7.) Gyula szept. 4. A gyulai úgynevezett kisasszonynapi vásár, mely még múlt hó 28-án vette kezdetét, ma oszlott szét. Szokás szerint a sertésvásárral indult, s végződött a belső vásárai. Sertés, főkép pedig sovány tarlós és füves sertés, most 4000 dbbal több érkezett, mint a múlt vásárra; a 12.000-et meghaladván az összes forgalom. Békés-, Bihar-, Arad-, Csanád- s Ternes megyék s Erdély egy pár megyéje szol­gáltatták ki az összes illetőséget. — Vevők jöttek kevesen Pestről s Kőbányáról, kevesen Szegedről, többen Kecskemétről, Ceglédről, Kőrösről, Szolnokról, a Hajdú­kerületből és a felföldről is, vevők voltak a helybeli, eleki és más vidéki hizlalók és gazdák is. A vásár elején rátartogatták általában a sertéseket s két-három vigyázatlan veveö még holmi nyájmaradványokat is 6—8 fttal drágábban vásárolt sietve össze. — mint 2—3 nap múlva olyan jószágot, vagy jobbat duszkálva vehetett volna. — Csütörtö­kön, pénteken már nagyon alászálltak az árak, s ily potom áron sem volt eladható igen sok kimaradt sertés. Az árakat a helyszínen gondosan kitudva, következőkép jegyezem: A vásár elején egy szalontai, már kissé javított 480 drbból álló 1 és 'Va éves herélt nyájat 55 frtjával, másikat ilyen korút ugyancsak szalontait 340 dbot, de már soványát 46 frton vett rneg egy kecskeméti; — ugyancsak a vásár elején 3 kisebb csapat 1 és 3 /« évest, mind jó fajú uradalmi nyájak maradványát 50 frtjával vették meg helybeli és vidé­ki hizlalók elég drágán. A vásár közepén egy 160 drbból álló 2 éves jó fajú falkát, melyért előbb 55 ft volt többször igérve, 50 ftjával vette meg egy megyebeli pusztai nagybirtokos és keres­kedő, ugyanaz egy 326 drbból álló 1 és fél éves herélt nyájat páronkint csak 40 ftjá­val vette meg teleltetésre; 100 db. 2 éves herélt nyáj 66 frton; egy másik 2 és 3 évesekből álló heréletlen öreg nyáj csak 61 frtjával: egy 3-iík 57 dbból álló 2 éves sovány falka csak 48 frtjával; egy aradmegyei moslékon javított 1 és 3 / 4 évesekből álló 359 dbnyi nagy falka, a vásár elején a megbízottól 50 frtba alkudtatván ki, a később beérkező tulajdonostól már 54 frtjával vétetett meg egy szegedi hizlaló által. Egy 108 mind egyenlő heréltekből álló kukoricázott jó félhúsú nyájat egy gyulai hizlaló páronkint 70 frtjával adott el; egy 220 darabból álló kötegyáni l és fél éves középszerű sovány falkát, egy csorvási gazda 42 frtjával vette meg; egy 85 dbból

Next

/
Oldalképek
Tartalom