Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)
Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből
Az ecetbe való ugorka ára ma felment, száza ma 50 kron kelt. Szarvasmarha vásár épen semmi, lóvásár alig néhány darabból álló volt a rossz esős idő miatt, míg a sertésvásár középszerű forgalom mellett — minden kelendőség nélküli volt. Az eső ma többször esett, mi ismét lehangolja a gazdaközönséget de a keieskedőket is, — kik az ázott rossz árut semmikép nem kivánhatják venni. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés II. (1870.) okt. 16. Gyula okt. 21. Bár az útak még rosszak, s mégis jó piac gyűlt össze, mert a szekérforgalom 600 formán volt. A gabonabehozatal csak középszerű volt, s minden elkelt illő áron. — A vetni és közönséges kenyérnek való vékony szemű búzából Biharba ismét sokat vittek a gazdák, — a nehéz buza ellenben gyéren, egy kissé olcsóbb áron is kelt, mint a múlt héten; ma a 87 frtos 8.50—60 kron felül kicsiben el nem kelt, bár a gazdák quantumban 9.50 krt, a 88-asért pedig feljebb is követeltek. Egy szekér sívó rozs is volt Elekről ma először, s 5 frtjával kelt. A jó árpa 3—3.10 kron csak vontatva kelt. A csöves kukoricából sok érkezett a szomszéd falukról és helyekből is, mégis mohón kelt, árát szilárdul megtartotta, ma is 42-^8 krig is kelvén teljes vékája. Kendermag kevés volt, 4.20—40 krig kelt, az inorica 7.40 kron néhány köböl, zab legjava, bár kevés érkezett 3 frton felül ma sem kelt. A káposztavásár ma már javában megindult, legalább 260—70 szekéren volt és mind elkelt, eleintén olcsóbb volt, mint később, leginkább 3—4 frtig, kiváltkép feljebb is kelt száza. Vidéki vevő igen sok lévén. Lehet hinni bízvást, hogy karácsonyig sem bírják behozni, annyi a káposzta az idén. Zöldség temérdek volt Dobozról; a sárgarépa tetejes vékája alig birt kelni 24—26 kron. — Az őszi és téli alma vékája 80 krtól 1 frtig kelt leginkább. Félhízott sertés fontját 23—24 kron lehetett venni. Hal fontja 20—30 krig, kiváltképp 40—50 kr. volt. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés n. (1870.) nov. 13.) Gyula nov 11. A mai piac általában gyenge volt, jóformán, csak káposztás szekerekből állott, melyek száma 160—170-re, míg a gabonás szekereké 30--35-re alig ment, s ezeken is csak l /i rész teher volt. Mindenféle gabonanem árát változatlanul megtartotta, de csak lassú kelendőség mellett, mert jó nagy csizmájának kellett lenni annak, ki a piacra ki mert menni. Mutatókból is kevesen árultak a helybeliek, abból is al J g kelt valami, a jobbacska búzáért túlságos követeléseket tevén a sár rovására a gazdák. A káposztát legjobban a békési esclnakokra s néhány csabaira vették, vidékről nem igen mervén szekérrel jönni az emberek teher alá. — 20—24 csolnak rakodott a csatorna partján legkevesebb 12—14 000 fej káposztával. Folyó ára volt a káposztának 3—4 frt, egy-két szekérről a különös szépnek 4.20—40 krig száza. — E pénz nem a káposzta ára, de csak fuvarbérnek mondható, a káposztát a tulajdonos valóban ingyen adja, — oly lógyilkost utakon kellett Székudvarról Gyuláig itt-ott jönniök a sok eső és árvízlepte több eren, hogy összefogva, egymást vontatva s csapófázva, alig tudtak bejutni. Szarvasmarha 60—G5 drb, ló valamivel több volt, mindenik kelendőség nélkül. — A sertésvásár középszerű; maglókat többen vettek a hibás penészes kukoricára. Félhúsú javított sertés is 50—60 drb volt már, hihetőleg értékük kezd romlani, az idő lágysága miatt azonban nagyon kevés kelt el belőlük, fnt-ját 21—22 kron lehetett venni. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés II. (1870.) nov. 20J) Gyula nov. 18. A piac ma is leginkább káposzta szekerekből állott, — annyira, hogy még ezek száma 140—150-re rúgott, mindenféle gabonás szekér csak 15—16 volt, búzával és kukoricával Y 4-ben terhelve. A gabonafélékből a szemes kukorica ára egy kissé emelkedett, a búzáé szilárdult; a legjobb káposztáé 40—50, a középszerűé 20 krral emelkedett százankint. — Legtöbbet a békési hajósok és helybeliek vettek meg. Ló 70—75, szarvasmarha 40—45 drb volt, — a jobb igás fiatal lovakból 90—100—140 frtig lehetett darabját venni. A jobb húsú ökör és meddő tehénért olyan magas árt kívánt egy-két tulajdonos, hogy a megszabott húsárhoz képest a mészárosok nem vették volna kár nélkül. Sertés apraja, nagyja, magló hízlaltja megközelítette a 400 drb-ot; — kelendősége
