Dankó Imre: A Gyulai vásárok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. Gyula, 1963)

Függelék - 6. Szakál Lajos vásári és heti vásári tudósításai a Békés c. lapból 1870—71-ből

épen semmi nem volt, — részint mert igen meleg az idő, részint mert a nagy sár miatt kinézni nem volt kedvök az embereknek. Egy pár szekér hozott tűzifát is; a vékony tölgyfa 7 frtjával jobbféle kemény fa 9 frtjával kelt kis szekere, — melyben félölnél kevesebb volt. A szén zsákja 90 kr. volt, — egy csekélyebb tövis borona 3 frt; a mész vékája 2 frt volt. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés II. (1870.) dec. 4.) Gyula dec. 2. A nyárias napokra minden átmenet nélkül rögtön bekövetkezett télies zord hideg, a lólábrontó és tengelytörő gyükos útat megteremte s valóban elszántság kellett hozzá, hogy valaki teherrel útnak indult legyen; — mindamellett a szekérforgalom megközelítette a mai piacon a három százat. Gabonaféle 60—65, a káposzta 160—70 szekéren volt, a többin szén, mész, fa, zöldség, aprőjószág sat. volt. A gabona árak kicsikben ezek voltak: nehéz piros búzából alig kelt valami 9—9.20 kron, mert az Uyet 10 frtra tartogatták átaljában. azonban a kereskedők a pesti üzleti áüapothoz képest, bátortalanok voltak ily magas árt megadni; — középszerű búza 8.20—50—60 krig, csekély 7.50—80 kr, így a kétszeres is. Rozsból valami kevés úgy kóstolóban volt, 6 ftot kértek érte. A rostált jó árpa 3.20 kr. a laza, szorult szemű 3 fton kelt. Zab kevés volt, 3.10—20 kron kelt a java. Kukorica 3.40—3.70 krig, szépen tisztított vadrepce egy pár köböl 4.40 kron vitetett házhoz. A káposzta egyre-másra csúnya fagyos volt, ára százankint 1 fttal alább szállt, és a hitványa 1.40—1.60 krig, a középszerűé és szépé 2—2.40—50 krig kelt, de lassan, mert 11 órakor még 2 harmada eladatlan volt. Békésre 15 csolnak, Csabára vagy 4 rakodott káposztával és erősen siettek a vá­sárlók haza, mert a malomcsatornán a zajlás már megindult. A kolbászra jobb idő fordulván, a sertésvasár, bár nem igen nagy terjedelmű volt a miatt, mert az éles rögön nem igen merték kivált a nehéz disznót kihajtani, még élénkült, meglehetős kelendőség volt mérsékelt árakon. Az étevesztett jó félhúsú nagy disznókból 3 pár 70 írttal elég olcsón kelt, mert párja 340 frt legalább is volt. A nyári hízású zsírnak való fiatal sertés font számra 24 kron vétetett, s a legnehezebbek is kináltatnak házaktól 25 kron, a könnyű frislingek 17—18 kron vétettek. Szarvasmarha csak 3 db kínoztatott ki helyből, de vevőre nem akadt. Lő 60—70 db volt, de kelet nélkül. A tűzifát méregdrágán elkapkodták a szekerekről s ha ölenkint kellett volna számba venni, 22—24 frtra könnyen ment volna egy ölnek azi ára. Ha egy hétig tarthat a fagy, e szörnyű drágaság enyhülni fog okvetlenül. Sz. L. Hetivásári tudósítás. (Békés II. (1870.) dec. 11.) Gyula december 9. Ahoz képest, hogy a lágyulás miatt az útak ugyancsak sza­kadoztak, — elég sok terhes szekér érkezett be, mert száma körülbelül 400-ra ment. Gabonát legkevesebb 140—150 szekér, 90—100 pedig káposztát, — a többi vegyesen sok mindenfélét hozott. Buza és morzsolt kukorica legtöbb volt, — árpa, zab, köles, kendermag igen ke­vés, — sívó rozs épen nem volt. A nehéz finom búza ára köblönkint 20 krral javult; — a gyengébb megtartotta múlt heti árát; de az árpa alig; — a zabot olcsóbban kínálták, de nem igen vették; — a kukorica ára nagyot bukott, mert 3 fton is lehetett dél felé venni, s igen sok eladatlan maradt. Vevők kicsiben a nehéz búzára egy-két helybeli űzér, a gyengébbre a helybeli és közeü vidéki fogyasztók. A fagyban nyomtatott nedves búzából is hozott néhány szekér, de ezt igen félve vették szorult emberek is, bár olcsóbb áron adták volna. A sertésvásár olyan nagy volt, — milyet heti piacon a most élők még soha nem láttak — s hihetőleg Gyula megületése óta sem látott senki, kisebb országos vásár­nak is beillett volna, mert a sertéspiacon magán meg sem férvén, egyfelől a gabona, másfelől a marha vásárra is, és még két utcára jól benyúlt; s teljes valószínűséggel legkevesebb harmadfél ezer darab volt kiállítva, melyből a javított sertés kétezerre ment. Gyulán számos nagy hizlalón kivül, átaljában az iparosok, és földmívesek legnagyobb része is űzi a hizlalást. — az idén a vasút készülése bő árpa, bő kuko­ricatermés még nagyobb kedvet adtak a hizlalásra. A javított sertés font számra becsülve 16 krtól fel 23—24 krig kelt a hízás minő­sége, kor és a vételi szerencséhez képest. Vevők voltak a nyári hízású, jó lábúakra és innen; Pestre dolgozó számos, s egy berényi kupec, egy váradl pedig másfél mázsás forma félhízottakra. A helybeli fo­gyasztók is meglehetős részt vettek, kivált délfelé a vásárlásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom