Bertalan Ágnes: Asszonyok, lányok Biharugrán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 42-43. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1963)

Porkoláb, Bosoldy (a mai Bozsód falurész innen kapta hevét) Thoboldy, Geszty, By dey nevű nemesek is. Hogy Kisugra miről volt nevezetes, nem tudjuk, Monostorugra monostoráról, ahol a papok gyógyítottak is, a Szent-János-Ugra pedig Szent János tiszteletére szentelt egyházáról kapta a nevét. Ennek lelkésze 1332—37-ben 15 garas pápai tizedet szolgáltatott. (Egyházi feljegyzés szerint). Forradalmak kora A tatárjárás után nagy a csend a tájon. Egyik évszázad jön, másik merül el az Időbe egymás után. A földesurak is váltják egymást firól-fira, s a három kicsi Ugra, amely a szolnoki defter szerint is (Szolnokhoz tartozott, nem Váradhoz), tehát az 1500-as évek végén így szerepel: (megváltoztatott névvel) Nagh Wgra 9, Kyswgra 6, Monostorwgra 5 portával. Bizonyára ebben az időben is, mint jóval később is, egy porta nem egy családot jelentett. 3—4, sőt 5 kapu is volt nyilvántartva egy portán. Fizeti a tizedet államnak, földesúrnak, egyháznak, temeti egymást, ahogy rendre letelik az idő. Hogy a Dózsa-féle lázadás mennyiben rázta meg a falut, nem tudjuk. Ugranak, a hagyományokból következtetve, nem volt rossz földesura az Ugray család. Szabadabban éltek, mint sok más jobbágyok, s talán ez is oka, hogy az ugrai parasztok gondolkodó, okos, dolgos, erős emberekké lettek. Sem testi, sem lelki megalázásokat nem tűrő emberekké. Bizonyára nem maradt ki ebből sem, mint ahogy az 1735-ös Peró-féle lázadásban 40 ugrai paraszt vett részt, szájhagyomány szerint. Ennek írott emléke egy öreg halotti bejegyzés: „nem átallott a Péró lázadásában résztvenni". A Lőrinczpap nagyváradi ütközetéről, mint utolsó mécslobbanásról, nincs semmi emlék a faluban, pedig az ütközet, a véres, utolsó erőfeszítés nagyon közel játszódott le a faluhoz. így nem tudunk semmit a Rákóczi szabadságharcról sem, csak mint szerte az országban, bankettokon, lakodalmakkor és más alkalmakkor a Rákóczi-indulót húzzák búcsúképpen a cigányok. A megye, a táj, mint Erdély legszélső vidéke, megismerkedett a huszita mozgalommal is. Talán ezért tértek át tömegével a bihariak a reformáció idején az új hitre, különösen 1526 után. Írott emlék szerint Dévai Bíró Mátyás Nagyszalontán is járt, s Szegedi Kis István pedig Belényesen és Tasnádon, de Fráter György elkobozta könyveit s őt magát megvesszőztette. Hiába volt vesszőzés és üldözés, Ugra környékén 30—40 km körzetben minden nagyobb hely az új hit híve lett. Thököly ezen a tájon gyűjtötte első kuruc-hadait, Bocskay 800 szalontai hajdúval verte szét Belgioso császári tábornok 4500 főből („válogatott ifjakból") álló seregét Álmosd alatt. Ezért lett Geszt, Sas, Harsány (szomszédos községek), Berekböszörmény, Sarkad, Szalonta, Vésztő, Diószeg a hajdúsági hajdúvárosokkal egy rangban Lipót császárig. Hogy a jelenleg — pár beköltözött család kivételével — (10) és kevés baptista (30) református falu