Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

így emlékeznek rá akkori ismerősei, pártfogói is.'" Mások szerint 1861 végén készülhetett, mert technikai kidolgozás szempontjából a 11. és 12. sz. rajz is előbb keletkezhetett. Figyelembe véve, hogy a rajzok tematikájában, kidolgozásában a már egyszer említett olyan sorrend alakult ki, amely bizonyos mértékben egyezik Munkácsy munkásságának fejlődésével, életrajzának időrendi adataival, ez a rajz sem lehet kivétel az időrendi sorrendben, s a május 30-ra keltezett Reök bácsi kunyhója előtt keletkezhetett, közvetlenül a 11. és 12. sz. rajzok keletkezése körül. Az utolsó gyulai kép, a Hazatérő aratók, arra a következtetésre juttatnak, hogy az albumba 1861. augusztusáig rajzolt Munkácsy, az ezután készült rajzai máshol találhatók; az album rajzainak többségét áprilisban és májusban rajzolhatta. így Munkácsy gyulai életének első felét mutatják be. Ez volt hát a sokat emlegetett vázlatfüzet tartalma, a gyulai rajzok legjava. Ezen kívül még két korai vázlatfüzetét ismerjük: az első az 1861—62-ben készült további rajzait tartalmazza (ezek inkább tanulmányok), mellettük gyakran megtaláljuk beragasztva a rajzok mintáit is. A második tartalma már nem ilyen szolgai másolás, több benne a természet után készült rajz. Végvári szerint az 1862—68 közötti rajzokat tartalmazza. Egészítsük ki az eddig elmondottakat a más helyen megemlített rajzokkal, hogy teljessé tegyük Munkácsy gyulai munkáinak felsorolását. Említettük a Csete Mihályról és családjáról készült portréit. Ezeket azonban nem ismerjük. Ugyancsak ismeretlenek a város szélén tanyázó cigánycsapatról készült vázlatai is. Idéztük a Strauszékról készült portré keletkezését is. Gyulai Laci testvére, Szénásy József is őrzött néhány Munkácsy-képet. Egy 54x65 cm nagyságú Madonnaképet hálából festett még Gyulán Szénásy Évának (Gyulai Laci édesanyjának), „akinek házánál második otthonra talált."

54 Ugyancsak birtokukban volt egy 23x46 cm-es krétarajz, melyet Aradon rajzolt 1862-ben Szénásy Józsefnek.

55 A szájhagyomány szerint lerajzolta azt a Dubányinét, (még lánykorában), akinek visszaemlékezését idéztük. Szamossy nemcsak a kastély részére festett képeket, hanem dolgozott időközben a gyulai polgároknak is. Ma is több 1861-re datált Szamossy-kép van a gyulai családok birtokában. Egy ilyen alkalommal festette meg Csausz Lajos orvost és feleségét. A Szamossy val jelen lévő „inas" szintén megpróbálta megfesteni az orvost. Nagyon rossz képnek tartották. A szakácsné azonban „megvette", s halála53. „....hozott magával egy pár vázlatot, hogy róluk véleményt mondjak — írja Ligeti 1863-ból. — Kezdetleges, sőt gyarló kísérletek voltak bizony azok, de meg volt bennük az eredeti magvas fölfogás, a mi nekem azonnal föltűnt." (Budapesti Szemle 1891. 321. lap). 54. Békés 1900. V. 6. és Scherer: i. m. II. 169—170. lap. 55. Uo.