Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)

„MÁR FIRKANTOTTA IS..." Miska a festészet álomvilágában élt. Folyton fajzolt, a legjobbakat össze is gyűjtötte egy albumba, s jóleső érzéssel szemlélgette. Az első lapon bekötött fejű, vállkendős parasztmenyecske, ölében gyermeke. Mögöttük oldalt bölcső, fölötte fogas, ráaggatott ruhákkal. Igyekezett jó elrendezést találni, s kitölteni a lap minden üres helyét. Ezt tartotta első sikeres rajzának. (Rá is írta néhány évtized múlva: Premier dessin de Munkácsy en 1861.)

3;i A következő a szolgáló ábrándos arcát örökítette meg. Azután történelmi kompozíciók következnek, a merész elképzelések, nagyobbszabású művek első kísérletei. így teltek a lapok egymás után. A kastély parkjában alig néhány száz méterrel arrébb áll a gyulai vár. Négyszáz éves tömbje középkori főurak hatalmi viszálykodásait, végvári vitézek honvédő harcait, Dózsa és Rákóczi szabadságharcát idézi. Alig két évtizede Petőfi rándult át Mezőberényből, hogy megláthassa ezt a szerencsés épségben fennmaradt síksági várat. Most Miska képzeletét ragadta meg a vár romantikája: előszedte vázlatfüzetét, s lerajzolta. Szénnel dolgozott, hogy árnyékolhasson is. Mégcsak az ágyúgolyókat is felrajzolta a falakra. Ma is ott vannak. Meg lehetett elégedve munkájával. A különös magatartású asztaloslegény hol itt, hol ott tünt fel a gyulai utcákon. A város végén tanyázott egy cigánycsapat. Hálás téma a festőnövendék számára. Zsilinszky szerint gyakran lehetett látni Miskát kifelé menni a városból egy Belesz nevű lengyel emigráns őrnaggyal, hogy a cigányokról vázlatokat készítsen.

30 Esténként ismerősök, szomszédok jöttek össze egy kis beszélgetésre. Miska a vendégekben is modellt látott, egymás után rajzolta le őket: Reöknek egy Csete Mihály nevű jóképű hajdúját, majd ennek feleségét és gyermekeit.

37 Aztán teljes életképet tervezett: a szomszéd susztert rajzolta le, amint asztalnál ülve, felolvas a családnak. Nehéz vállalkozásnak bizonyult, volt is benne kifogásolnivaló, de egészében véve nagyszerű hangulatot tudott teremteni, a mester alakja pedig tökéletesen sikerült. Az album egyik legsikerültebb darabja is lett. Talán ez volt az a mester, aki Appelés csizmadiájaként bírálta Miska rajzait, és aki a döntő pillanatban segített meggyőzni a nagybácsit Miska nem mindennapi tehetségéről. Máskor ők mentek el vendégségbe a nagynénivel. A nők varrtak. Miska — mi mást csinálhatott volna — rajzolt, özv. Dubányi 35. Magyarul: Munkácsy első rajza 1861-ben. 36. Idézi: Malonyay: i. m. I. 74. lap. 37. Uo. Belesz minden valószínűség szerint azonos azzal a Berrcs Károly József nevű katonafestővel, akiről Munkácsy csabai tartózkodásával kapcsolatban beszél Végvári. Gyulai együttlétüknek nincs írásbeli bizonyítéka, de Beress később több alkalommal meglátogatta Párizsban Munkácsyt, s ez a látogatás bizonyítja a hagyományban fennmaradt ifjúkori barátságukat.