Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 41. Gyula, 1963)
Ezt nemcsak hónapokig tartó betegségével bizonyíthatjuk, hanem Odry visszaemlékezésével is. Már Odrynak is feltűnt, hogy Miska sohasem járt munkába, mindig Szamossynál tartózkodott; „tehát már nem volt asztalosinas" — állapítja meg. 32 Valamilyen ismeretség folytán — szomszéd volt, vagy a házban lakott — Miska bejárt a műhelybe, ott lábatlankodott naphosszat, esetleg valóban festegette a tulipános ládákat és koporsókat, de ha egyet gondolt, otthagyta, s más szórakozás után nézett. Portörő találó szavával élve: „hajkurászta" a mesterséget. Ugyanígy nagyon találóak Portörő emlékezésének egyéb részletei is: a mindig „tudományos" Miskát nem nehéz elképzelni, s az örökké rajzoló Munkácsyt örökítette meg a következő mondata: „elég volt neki csak meglátni valamit s már firkantotta is." Az eddig elmondottak alapján ez is egyezik a valósággal. Nem ellentétes ez Munkácsy önéletrajzával, csak életközeibe hozza az Emlékeim kissé szánalomraméltó, álmodozó Miskáját. Sőt a jókedvű, fütyülő Miska alakja sem mondvacsinált. Hogy mennyire hozzátartozik a Portörő által megrajzolt kép az Emlékeim alakjához, egy, két évvel későbbi ismerős visszaemlékezéséből idézek. Az emlékező Kazár Emil, maga is festő, s egy ideig lakótársa is volt a Pestre kerülő Munkácsynak. „Szálas szép fiú volt, de gyönge és szögletes. Keveset beszélt, s nagyon tartózkodóan viselte magát, ha nem bizalmas ismerősök közé jutott. De három-négy tagból álló társaságban már otthon volt. A falusi életről szeretett beszélni. Szelid, nyugodt természetére jól emlékezem. Sokat tudott tűrni és nélkülözni. Mulatozásokban kedve nem telt, de egy-két barátja társaságában szívesen elidőzött. Ha jó kedve támadt, dalolt és fütyült. Csekély ismerettel került föl Pestre, s ennek hiányát érezte is nagyon. Hogy asztalosinas volt, arról nem szeretett beszélni." 33 Tegyünk hozzá még egy emlékezést ugyancsak 1863-ból! „Szerény, csöndes, inkább zárkózott modorú, olyan falusias. Mind kínálni kellett. De ha neki melegedett, olyan lelkesen beszélt nagy terveiről, hogy mi bizony meg nem álltuk s bizony ki is nevettük." 3 '' Ez hát a 17 éves Miska alakja. Szerény, csöndes, sokat szenvedett gyermek, de néha ő is megtalálta az ifjúság gondtalanabb pillanatait, s ilyenkor vidám, jókedvű volt. 32. Odry: i. m. 33. Lázár Béla: Munkácsy Mihály Budapest 1944. 47-48. lap. 34. (Mitterdorfer László) Művészet 1902. 282. lap.
