Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
megyéből az erdőkre jövő Embereknek fenállva adják el a fákat. A Bééli Uradalomba a Bééli Üveghuta és Serház számára sok száz öl jó tűzifa le vágatik esztendőnként. Tűzifát a lakosok, a hol erdők vágynak, módjával ingyen kapnak, a K. Urbárium engedelme mellett. Az erdők birtokosai nem tsak az 1767-^ Eszt. September 4én költt K. Intimatum 13k §a indításából engednek illendő fizetés mellett Taxassaiknak fakereskedést, hanem azértis, hogy szorgalmatos munkásság által kivált illy pénz szűkibe, sorsokon segíthessenek. Készülnekis ezen Járásba mindenféle épületekre való fák, úgymint szarufák, folyógerendák, oszlopok, és más építésre szükséges fák. (16 v ) Sokat faragnak a Bééi vidéki helységek lakosai, a Kalátsiak, Oltsaiak, Marosiak, Botfejiek, a Hodoseli Pusztások, és többek, nagy része a Váradi piatzon lel vevőket, de midőn az utak engedik, Gyulára, Aradra, sőt lejjebb is Csanád és Csongrád Vármegyékbe is kihordatnak. Nagy tölgyfa válúkat, tsonyakokat, disznó ólakat, és egyéb eszközöket a Gyanthai, FBátori, Tulkai, Barádi, Árpádi, Tamásdai, és más a FKőrös mentében fekvő szép nagy erdőségeken faragtatnak, Gyulára, és ha ott el nem kél, lejjebbis úsztatván. Disznó ólakat, nagy homlásokat, apróbb szekrényeket, más helyekenis készítenek, és a Mezőségre, tengelyen gabonáért tseréltetnek, nagy pénzen eladatnak. Kerekeket és egyéb szekérhez tartozó eszközöket készítenek Vásárokra, leginkább Bélfenyéren, Tenkén, Árpádon. Kerék agyak, küllők talpfák vágatnak majd mindenfele. A legjobb favillákot készítik az Árpádiak, és Tenkeiek, a Görbedi és Árpádi erdőkön, az után Arad Vármegyéből Csermő helységéből a Bééli erdőre jönnek villákat készíteni; az Árkusiak, Nyermegyiekis készítik télen által a favillákot, de ezek alább valók. A favillák ezen Járásból messze le a Bánátba, és Csongrád Vármegyébe is hordatnak. A Mezőhegyesi Királyi Puszta számára a Csermőiek Bééli erdőbe sok ezer fa villákat készítenek. Hordanak ezen kívül le a Mezőségre számtalan pettrentze, és szekér rudakat, kútágasokat, és gémeket, apróbb vajukat, vesszőből font Kukoricza kosarakat, Méhkasokat, Malmokhoz szükséges eggyetmásokat, lajtorjákat, kapa, kaszanyeleket, rátsokat, és egyéb faszerszámokat. Mindenféle teknőket, fa lapátokat, fakanalakat és fatálakat az erdőkön lappangó Czigányok mindenféle eleget készítenek. A Tölgyes erdőkbe igen sok szenet égetnek a Városbeü Mesteremberek számára, leg több szenet égetnek a Hosszúaszóiak. Hordó dongák és fenekek a nedvesebb tölgyes erdőkbe nagy számmal vágatnak. A Váradi Püspökség számára szükségesek a Bééli Uradalomban vágatnak. Egy két akós hordókat paraszt Mesterek is tsinálnak p. o. Bééibe, Motsárlón, és másutt, és leginkább Temesvárra szállítják. Mogyoró abronts-rudak vágatnak Tulkán, F. Bátoriba, Görbéden, a Bééi vidéken, a hói Nyírfa abrontsok is készülnek, és több más helyeken. Hársat és fa kérget nem örömest engednek az erdőbirtokosok, de módjával eztis lehet a nagyobb erdősé-
