Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

a Szalonthai Járásból hejtott Sertések, kétségen kívül a leg előbbvalók, és legzsírosabbak mivel könnyen fellehet venni, hogy ezen Járás esztendőnként leg alábbis 10—12 ezer darab Sertést hajt ki, és ád el, azon felül a mit maga meg nem emészt, mellyek közzül ha fele nem is, bizonnyal egy harmada hízva szalonnásan megy ki. Ezen számba, ha a földes Uraságok sertéssei nagyot pótolnakis, mégis nagy részeit teszik a köz föld mívelőké. Többet nyernek azomban a Járásunk első kezeiből meg vevő idegenek és kupetzek ezen sertéseken a mostani egynehány esztendőkbe, mint az azokat nagy fáradsággal és költséggel felnevelő gazda. Ha azon Szarvas Marháknak száma, mellyeket ezen Járás helységei máshonnan magok szükségeire nézvén kihajtanak, a kebelébe nevelt, és külhelyekre eladás végett kihajtottakéval öszve hasonlíttathatna, ezen utolsó az elsőt minden bizonnyal felülhaladná, ennél fogva a szarvasmarha kereskedés Járásunk részére haszonnal ( :active:) űzetik ezen kereskedés azomban nagy részint gazdasági kereskedés, mivel ha azon O Apáthi, Sályi, Szent Andrási, Szalonthai és más néhány paraszt marha kereskedőket kiveszem, akik a Váradi, Margitai, Belényesi és más Vásárokon vett marhákat, a nélkül hogy sokáig tartanák, a Gyulai, Aradi, Zarándi, és Világosi Vásárokon kevés nyereséggel eladják, a Marhával folytatott nagyobb kereskedés majd egészen esméretlen. A Szénán vagy füven hizlalás igen kevesek előtt talál helyt. A Bééli serház árendátora majd egyedül az, aki nevezetesebb számmal hizlal pálinka moslékon Marhákat. Az ezen járás Szarvasmarhái nagy részint az Aradi, Békési, és Csanádi pusztákra szedetvén ime a valóságos nagyobb kereskedés útján, jobb nyereséggel áruitatnak. A szegény Parasztság, kivált Oláhság ritkán vészen magának Marha húst, ennél fogva akárhogy számlálj ais az ember, az egész Járásba 1000. darab Marhánál több esztendőnként le nem vágatik. Rendes fajtája (Schweitzerey) ezen Járásba tudtomra tsupán tábla Bíró Szlavy László Ürnak vagyon Okányba, ahonnan jó qualitású tehén sajtok, és szép mennyiségben tehén vaj kerül illendő áron. Készítenek más teheneket tartó gazdasszonyokis sajtot és vajat, de a tej elhasználtatván, ebből kevés kerül a vásárokra. Az apró boriakat itten kímélve mészárolják. A Juhoktól nyert túró és vaj, nagy részint a tselédes gazda házából fogy el, és tsak a nagyobb nyájak birtokossai állítják ki túrós és vajas bodonjaikat eladás végett. Többet hajt a Juh gazdájának gyapja által, de mégis többet a széjjel kóborló és a szegény földművelőtől azt tsekélységért kitsaló Zsidónak. Gróf Károly Űron kívül senki sem ditsekedhetik, hogy selyem birkának gyapjaiért ezüst forintokat kapott volna, azon felül, hogy az e tárgyban tett előmenetelen való kielégítő nemes öröme, a kapott pénznél is betsesebb jutalmat nyújt. Magával a Juhval való kereskedés nem igen gyakoroltatik.