Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
áltáljába véve az 1795 :57, és 1807 :31. rendeléseihez alkalmaztatva jól conserváltatnak, kivált a Váradi Püspökség és Káptalan, úgy Hertzeg Eszterházy Uradalmaiba, a hol az erdőtisztség a vágásokat a rendes mód szerént téteti meg. 015) A közönségesen termesztetni szokot termesztmények, nagyobb mennyiségével sem kerülheti el ezen Járásnak kivált köznépe a pénznek módfelett való szükségét, kivált midőn minden keresményét az élelemre elkerülhetetlenül szükséges sóra kéntelen kiadni. Sokat érdemelnének azért a földünkön jól boldoguló kereskedésbeli plánták termesztését költséges elősegítéssel közönségessé tenni igyekező tehetősebb hazánkfiai. Ezen Plánták közzül pedig lehetnének ezek. 1.) A pamut (:Grossopium, Baum wollt:) amelly Maltha szigete lakosainak egyedül való táplálójuk, gabonát tserélvén rajta a külföldön. 2). A buvér, vagy veres festő gyökér (:Rubra tinctorum, Farberröthe:), mellynek gyökere szép summákat hajtana, termesztését pedig Páokl r leírja. 3). A festő fű (:Isatis tinctoria, Vaidt:) s , melly Thuringiába, Cseh országba, Austriába, hazánkba pedig Nagy Szombat tájékán kék festékű leveleiért nagy haszonnal plántáltatik, és melly itten is vevőkre találna. Ezek a vadsáfránnál kevesebb pontosságot és fáradságot kívánnak, azomban belőlük mégis több hasznot lehetne venni. VII. Kereskedés és kézi munkában való szorgalom A kereskedés, ezen az erköltsi világ újjító lelke, és Montesquieu 1 szerént a Nép között Uralkodó előítételeknek leg bizonyosabb el széllesztője, és az erköltsöknek szelídsége által formálója, nem állván ellent az, hogy ugyan tsak Montesquieunek u > észre vétele szerént, annak lelke, természete szerént a haszonvadászáshoz vezetvén, az erköltsi virtus felséges képétől távol áll hazánkba, ennél fogva Járásunkban is nagyobb figyelmet, és előmozdítást érdemelne. De a szükségeit földjeinek gyümöltseiből és kezeinek munkájából nyerő Magyarság, és a kenyerén vagy málén kívül majd minden nélkül el lehető Oláhság, felete távol állnak attól, hogy apróságos adás vevéseik a kereskedés nevezetét meg érdemelnék. A gazdag aratással ditsekedő föld népe behord egynehány szekér gabonát a Váradi vagy Gyulai vásárokra, és megelégszik azzal, ha az egyik árán holmi ruhaneműt vásárolhat; így vagyon a Marha eladássalis. Kevés az ollyan, aki ezekkel jövedelmesebb kereskedést űzne. A marha kereskedésnél tekintetre méltóbb ezen Járásba a Sertésekkel váló kereskedés, melly lehet mondani, telly es nevezettel leg inkább érdemli a kereskedési nevet. A maga helyén bővebben említvén (15 v ) az ezen Járásba lévő Sertés tartást, itten arról, mint kereskedésünk eggyik hasznos tárgyáról tesznek említést. A kivől bellől lévő vásárok sertés piattzain, kivált ezen Bihar Vármegyébe,
