Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
a maga munkájára, úgy a' következne, hogy a Magyar, Tót és Német Jobbágyis mindenütt koldusbotra kerülne, és pedig több földel birok leg inkább, több napszámmal lévén terhelve, de a tapasztalás biznoyítja, hogy a parasztok értékei, és élelembeli gazdaságai, egyenes erányba vágynak szorgalmatosságokkal, mint mindenütt a Világon. A publicumnak jutalmakkal, buzditásokkal, és tanitásokkal öszve kötött bölts intézeti, a millyen volt ezen T. Ns. Bihar Vármegyének az Oláh Nemzet dologra buzdítása eránt 1820 ik Esztendő július 10 én kiadott rendelése, de leginkább a földes Uraságok pontossággal végbe vitt példa adásai, leg többre vihetik a földmivelési szorgalmat. (Római analógiákat hoz Rayai müve alapján; p. jegyzet.) Nagy gazdasági fogyatkozás a többek között azis, hogy kivált az erdőségekkel rakott hegyek között lakó Oláhság, melly nem hogy rendes, és az idővel meg mérkező gabona asztagokat tudna rakni, még széna boglyákat s kazlakat sem tud fel állítani, tsürök hijjánosságával vagyon, és midőn lovakat nem tartván, a lóval való nyomtatáshoz nem sokat ért, a tséplést szokásba nem veszi. A termékenyebb helyeken azomban a lóval való nyomtatás, melly szapora, kevesebb költséggel jár, a magot szinte úgy ki adja, és a szalmát meg puhítván, a Marháknak alkalmatosabbá teszi, meg maradhatna. A gabonának eltartása ezen Járásba nagy gondot szerez; tsak légyen mit eltenni. A sik helyeken arra alkalmatos földekbe készített vermekben tartják a gabonát, midőn a vizes, és erdős helyeken vagy fa ládákba (: hambár :) és gabonásokba zárják. A puszták a Magyar kereskedést, és Marha tenyésztés állapotját esmérők előtt nem tettzenek ollyan haszontalanoknak, a millyeneknek azokat az ahoz nem értők kikiáltották. Ezek a Magyarnak gabonás tárházai, és az Ország gazdaságának és Marha tenyésztetésének leg első helyei. Ha bár pazarló költségekkel fel állított kerteket hasztalan keres is valaki ezen Járásban, nem kevés szép és hasznos kerteket és gyümöltsösöket láthat, mivel kivált a földes Uraságok ezekről is gondos. kodtak. Nevezetes kert lészen az, mellyet nem régiben Ó Homoroghon épített Fő Ispán Ur Klobusitzky József Ö Excellentziája, vagyon továbbá Okányban Tábla Bíró Szlavy György özvegyének, és T. Bíró Szlavy László Urnák. Martziházán a Thurzó Famíliának, Görbéden és Kiss Ürögdön a Váradi Prépostságnak, - ugy több Uraságoknakis jó Gyümölts fákkal meg rakott, és szorgalmas kézzel ültetett kertjei, és gyümöltsösseik. A Szöllő, mint már fellyebb emlitém, bár a Járás jó Gabonát termő foldj iről számkivettetvén, az arra alkalmatosabb dombokon kitelhető igyekezettel termesztetne. Az ezen Járásba ki nyomott bor elegendő nem lévén, a héj jánosságot a Vármegye más Járásaiba lévő Szöllőhegyek pótolják. Az erdők ezen Járásban nagy részint nagyobb Uraságoké lévén,