Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)
a leg nagyobb hidegeket könnyen szenvedi; termetére középszer. Az Oláh nyelv tudományos Emberek szájába rendesen beszéltetvén, sokat hasonlit az Olaszhoz, gyenge és kellemetes szinte mint ez. Az Oláh, tüzes elmével birván, a verselésre mindenkor kész (: tudni való a Cadentiázásra, melly a poesisnek böltsője :) ennél fogva igen kedves mulatsága kivált a fehér személyeknek, mellyek közönségesen véve szorgalmatossabbak, hozzájok tartozó házi dolgaikban, mint a férj fiak. Ha a papok józan erköltsü és gondolkodású Emberekből választván, a tiszta vallásbeli oktatások mellett, erköltsi princípiumokat is igyekeznének hiveik szivébe tsepegtetni, és a böjtnek meg szegesét a lopásnál nagyobb bűnnek nem mondanák, továbbá, ha az Iskolába nem tudatlan, alig betűt esmérő tanítókkal, hanem tudókkal, és ollyanokkal, akik a Magyar nyelvet is tanítanák, provideáltatnának, nem nagy idő kívántatna, hogy az Oláhság, melly éles ész és meg tartó elme nélkül nem szűkölködik, jó polgárrá, sött nyelvére magyarrá is változzon. De hiába mitsoda kilátást nyújt az, midőn tudjuk, hogy az Erdőkön széjjel kóborló leg nagyobb haramiáis, midőn a böjtöket meg szegni'irtózik, a gyilkolást, fosztást és tolvajlást hideg vérrel üzi. Vannak azomban ezen kis nép között is igen sok jó Emberek, és szorgalmatos gazdák ; és néhány, ha nem tanúit, de igen jó erköltsü Papokatis említhetni. Az Oláhságnak minden babonái közzül leg botrányoztatóbb az, melly a Papoknak együtt munkálódásával vitetik végbe, az úgy nevezett Deszkintálás. Nem tsak ha valami Ember neház betegségbe esik, hanem akkoris, midőn valamelly állatnak hirtelen baja történik, egyedül való orvossága az Oláhnak valamely tudákos vén asszony, vagy a Pap által betegjére külömbféle babonás morgások, és illetések mellett olvastatni, vagy morrnogtatni ; a kuruzsló asszony füvekkel és gyökerekkelis élvén, ha ezeknek ereje által gyógyulást nyer a beteg, azonnal a titkos szerek, és morgásokra magyaráztatik a segitő erő. Ritka tárgy vagyon, mellyre valamelly babonát ne tudnának. 3 ) A Fertegekkel járó nagy Záporokkal, romlást okozó iszonyú Sárkányokat képzelnek; a Gyermekeknek és Teheneknek borzorkányos meg rontásait erősen hiszik; Szombaton estve inkább ájtatos babonából, de Kedden estve a Mártzszára nevü ijjesztő vén Leánytól való félelemből, a fonást kerülik. (12) A Húsvéttól Pünkösdig eső tsütörtökökön magoknak nem dolgoznak, hogy a jég határjaikat meg kimélje, ezen babona valamennyire meg engedhető, mivel ezen napokon, ha magoknak nem dolgoznak, másoknak az úgy nevezett kalákával segítenek, és illyenkor az igen szegények is kapnak földjeiknek mivelésére kevés költséggel segitő kezeket. A szülő Asszonyok körül számtalan babonás haszontalanságokkal forgolódnak. Különös babonás pajkosságból Szent György napja éjjelén, egy néhány paraszt legények öszve beszélnek, és meg határozott magos helyekre és bizonyos távolságra fel mászván, egymást tele torokkal kiáltják, és egymás között a helybeli nevezetesebb férfiakat és fejérszemélyeket, különös tréfás zavarral, köpülő edényeknek, és köpülő
