Schram Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 39. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)

táljába véve sovány, nehéz munkát, és gyakor trágyázást kivan, és e mellett szűken fizet. A hegyes részeken a föld nehezebben vészibe magába a nedvességet, s hideg természetű, s tavasz vetésekhez tehát tsak akkor kell készülni itten, midőn a kövér lapályba már kiis zöldült minden, sőt a szegényebbek még ollyankoris vetik a tengerit, midőn már a Mezőségen keverik, például 4

dUc Junius utánis, és mégis tsak igen akkor vagyon ittenis a Tengeri szedés, a mikor odalent, tsak hogy az aki igenis későn vetette, nem igen várhatja az érést, hogy pedig ez meg történhessen, egy kisded tsövü apró de tömött szemű tengerit vetnek itten, melly lisztre szaporább a Mezőséginéi. Ha itten valaki Mezőségi tengerit akar terneszteni jókor vesse, akis tengerivet nem fog együtt érni. A hegyesebb részekbe továbbá az árpa és köles nem tsak azért nem igen boldogul, hogy a föld sovány, hanem azértis, hogy a sok apró madaraktól felette nehéz őrzése. Az árvizek sok kárt okoznak ugyan a termésbe, de a földeket iszappal meghordván kövérítik, ha tehát a szerentse szolgán ezen földek legtermékenyebbek. Közönségesen véve azomban ezen Járás egy a természettől meg áldott rész, mert ha az alsó részek gabonával és Marhával bővelkednek, adott az áldott természet a hegyesebb helyeken lakónakis gyümöltsöt, fát, és egyebet, tsak a lakosok szorgalmatosabb miveléshez fognának. V. A lakosok közönségesen, számok és erköltsi tulajdonságai. Az 1820

ik Esztendei összeirás alkalmatosságával a Szalonthai Járásba ment a lelkek sznma öszvességgel 59. 647 lélek. (Felsorolja felekezeti és nemzetiségi hovatartozandóságukat, nyelvi megoszlásukat, áradozik benne a magyar nyelvről, annak szupremáciájárói minden nyelvek felett. A kihagyott részben vannak a h. és i. jegyzetek.) A. Magyarok. Ha szinte olly nevezetes számmal nem volnának, mégis első helyet érdemelnek az emlétésbe, tsak a nyelv különböztetvén a többi Nemzeteket ezen országba, ha mind Magyarul beszélne, mind Magyarnak is neveződhetne. A Magyarok már tekintetetkre nézveis ki esmérszenek másoktól, mivel bátor nézések, rendes testi alkottatások, ostobaságot el nem áruló tekéntetek magokra vonszák az embert. Gazdasági állapotjokba szorgalmatosak, tisztaságot kedvelők, vendégszeretők; vakbuzgóság nélkül ájtatosak, a tanulástól nem idegenkedők, a Katonaságtól pedig nem olly mód nélkül fél, mint más Nemzet; az italt szereti. A némelyeknél tepasztalt durvaság nem egyéb együgyű egye-