Dömötör Ákos szerk.: Sarkadi népmesék (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 34-36. Gyula, 1962)

ségesen rendelkezésükre áll. A gazdagnak eredménytelen, a sze­génynek eredményes lesz a munkája; AaTh 303 II (életjel), a fiú fi­gyelmezteti testvérét, hogy ha az eperfa kiszárad, bajban van. Köz­ben beékelődik az AaTh 300 Id. IIb, IV/abc, Va. Ez a variáns meg­felel a MNK 303 I* (A mellétermett gyermek) mesetípusnak. 12. (A csodamadár.) AaTh 567 (A csodamadár). 303 (Két test­vér). Motívumai, főbb mozzanati a következők: Ranke, Kurt: Die zwei Brüder. Helsinki 1934. FFC 114. 63—65. old. Ai+Bi a +BC, +C 3-f-C 5-|-D 1 a-f D 1 b-r-D2 b +D 2 c +E 4 +Fi (beugrik a tóba és megfullad). A csodamadár típusa gyakran kapcsolódik bevezetésként a két test­vérmeséhez. Mindkét típus és maga a komplexum (567+303) általá­nosan elterjedt a magyar nyelvterületen. 13. Tücsök. AaTh 1641 (A mindentudó doktor). A mindentudó doktor típusa mind az európai meseanyagban (Grimm 98. sz. = Doktor Allwissend), mind a magyar mesekincsben általánosan elterjedt. A készülő magyar népmesekatalógus eddig 12 változatát tünteti fel az ország minden vidékéről. 14. Az isten, a halál és a gazdag ember. AaTh 795* = BN 779 VII* = MNK 760*. (Az engedetlen halál). 15. A halhatatlanságra vágyó királyfi. AaTh 825* = BN 342*. A halhatatlanságra vágyó királyfi meséjét még a flamand me­sekincsből is ismerjük. (M. de Meyer: Le contes populaires de la Flandre. FFC 37. 825* típusszám alatt). Ez a tény óv attól, hogy az e típusú meséket a honfoglaláskori meseanyaghoz soroljuk. A ma­gyar mesekincsből öt változata: kettő Székelyföldről, kettő Szeged­ről és egy változata a Nyírségből ismeretes. 16. Az égig érő ja. Bevezetésként: a cigány megijed felesége sok gyermekétől (lásd BN 531. mt. A. motívumát!), BN 530 I* A. motí­vum (Égig érő fa), AaTh 800 (A cigány az égben és a pokolban), BN 462* B. motívum (Pokolból visszahozott királylány), AaTh 1063, 1084, BN 1098*, AaTh 1096, 1036 (A rászedett ördög epizódjai). A magyar nyelvterületen eddig eléggé ritkán fordult elő a Ci­gány az égben és pokolban c. mesetípus, bár az európai meseanyag­ban jól ismert (Grimm 35. sz. = Der Schneider im Himmel), de ilyen típus- és motívumösszetétel szempontjából változatunk Arany Lász­ló Bihar megyében gyűjtött meséjéhez áll legközelebb (MNGy. I, 3. sz. 383—396. old). Bondár Károly meséi: 17. (Hazugságverseny.) AaTh 852. A hazugságverseny meséje az egész európai mesekincsbén is­mert. A Grimm-féle mesegyűjteményben is megvan. (112. sz. = Der Dreschflegel vom Himmel). Bondár Károly ezt a rövid mesét mondta

Next

/
Oldalképek
Tartalom