Dömötör Ákos szerk.: Sarkadi népmesék (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 34-36. Gyula, 1962)

el először „bemelegítőnek". A mese előadására nyugodtság,'biztonság jellemző; ugyanez a megállapítás érvényes a később elmondott mesékre is. 18. (Félszkereső.) Teljesen ismeretien mese. Valószínűleg az adatközlő Bondár Károly vagy egyik elődjének új keletű alkotása. A mesében éles szociális tartalom tükröződik, amely a király halálán való kárörvendésben nyilvánul meg. 19. önodi, a ketkardos huszár. Első része obsitos katona hencegésére emlékeztető történet. A második rész helynévmagyarázó monda. 20. Boszorkány történet. BN 814* (Boszorkányok éjszakai tánca). Vö. AaTh 812. Közeli változata: Ortutay Gyula: Nyíri és rétközi parasztmesék. Gyoma 1935. 41. sz. 251—252. old.; Vö. Dömötör Sándor: A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben. Ethn. L/1939/ 213—214. old. 21. A rikító madár. AaTh 550 Ib (az öreg király elrendeli annak a madárnak a megszerzését, amelyre ha ránéz, megfiatalodik), II, Illa (a hős eléri a madarat, de meg kell kapnia az aranyszőrű lovat is), IVa, a király katonái szabadítják ki a hőst a jósok utasításai alapján. Az aranymadár története jól ismert az európai mesekincsből (Grimm 57. sz. = Der goldene Vogel). 22. (János vitéz.) Ismert mesemotívumok és epizódok ötletszerűen összekapcsolt halmaza, amely nagyon hasonlít Petőfi János vitézére. Következő főbb motívumok fordulnak elő benne: Motif-Index F833 (A talált csodakard, Attila kardja), F122 (Utazás az óriások országába), D1017.1, D821 (A sárkány anyja sárkányzsírt ad a hősnek), F771.2.6 (Rucalábon forgó vár), a titokzatos öregember megállítja a hegyet. 23. Mónár János uram, a kutya. Andrejev *449 A (A cár kutyája). Változatait lásd: Dégh Linda: A cár kutyája c. mesetípus és magyar rokonai. Néprajzi Közlemények II. (1958) 1—2. sz. 174—198. old.; uő.: „Cíinele tarului" in traditia popularä maghiarä. Revista de Folclor IV (1959) 1—2. sz. 205—226. old.; uő.: Az AaTh *449/A mesetípus magyar redakciója. Ethnographia LXXI (1960) 277—296. old. 24. Gyakorlat teszi az embert mesterré. A magyar meseanyagban ismeretlen típus. A nemzetközi típuskatalógus sem utal rá.