Dömötör Ákos szerk.: Sarkadi népmesék (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 34-36. Gyula, 1962)

kát háromszor megkerekítette. Lujza megrázkódott a koporsóba, és kinyitotta a szemit. Szent Isten, de nagyot aludtam! Jaj, bizony, mikor meglátta, nagyot sikoltott: — Szent Isten, Károly! Hun jársz te itt? Károly eloltotta a gyertyát, hogy ne lássák meg, hogy űk itt vannak. Eloltotta a lámpás gyertyáját. Szípen felvette Lujzát, megölelte. Károly mindjárt vitte Lujzát hazafele. Mennek a városba, hát otthon a vőlegénye ott búsul szemben a másik házzal. Hát elfelejti már Lujzát. Károly meg kint hagyta a jányt a lugason. Szípen bement. Axt mondja neki Lujza vőlegénye: — Üljön le a díványra! Mi járatban van? Tessék leülni! — Nem ülök le! — azt mondja Károly. — Én csak azért jöttem be, tanácsot kérjek. Nekem hadd tegyen igazságot. — Na, halljuk! — aszondja a vőlegénye Lujzának. — Mi lesz a kívánsága? — Jaj — aszondja —, egy kertészetbe jártam. Egy virágos kertbe, a kertész egy virágot kidobott. A virág el vót száradva. És azt a száradt virágot felvettem, hazavittem. Szípen szobába tettem. A virág megéledt. Most azért jöttem, hogy adjon tanácsot, mert a virágot a kertész követeli vissza. Érti? Követeli vissza a virágot a kertész. Ezt a virágot most ki érdemli meg? Én vagy a kertész? — Magáé a virág! Erre Károly kifutott, magához kapta Lujzát, bevitte. Aztán nézett vőlegénye Lujzának, hogy ez a virág az ű menyasszonya vót. Elment a vőlegény, elköszönt, mert Lujzát Károly hozta ki a sírbúi. Hát aztán lett nagy dínim-dánom! Nagy lakodalmat csaptak. Három hétig mindig állt a lakodalom. Ettek-ittak. összejöttek, múlattak. Eljött, kérem, a lakodalom, az uraság nekiadta fele birtokát, hogy gazdálkodjon rajta. A nagyságos úr adott Károlynak nyolcszáz hód fődet, gazdálkodott a jányával. Na, eljött a királyi gyakorlat ideje, a katonák az országban gyakorlatoztak, Károlyékho száz katona ment oda, betértek. Károly a vásáron vót. Lujza meg, a felesége odahaza vót. Egy ezredes oda ment be kovártélyra. Hát az ezredes Lujzába szerelmes 'lett. Lujza meg az ezredesbe. Az ezredes megszöktette a Károlynak a feleségét, Lujzát. Elszökött az ezredessel. Hazamegy Károly. A katonák elmentek. Elment a felesége is. Károly elbúsulta magát. Eladta a birtokát. Feölltözött egy kocsisruhába. A kocsisruhába meg elment egy vendéglőbe. Nem tudták, hogy mennyi píze vót. A kocsmába ivott egy pohár bort. Majd bement egy katona, kért egy deci pálinkát. Aszonta neki a kocsmáros: — Nem fizetek! Nem adok hitelbe! Fizesse már ki, van már tíz pengője adóssága. Ha kifizeti, akkor adok!