M. Kiss Pál: Jankó János (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 29-30. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

Jankó János a magyar életkép és karikatúra megteremtésében jelentős szerepet játszott. A reformkorszaknak a nemzeti újjászületést betetőző évtizedében kezdi pályafutását, amikor már a haladó erők felrázzák a nemesség jelentékeny részét, a csekély számú polgárságot s a jogfosztott jobbágyok százezreit. Nagy volt a bizakodás a Békés megyei Tótkomlós községben is, ahol Jankó János 1833. november 1-én született.

1 Apja, idősebb Jankó János a vidám, tréfakedvelő falusi szűcsmester és édesanyja, Tomka Zsuzsanna jobb sorsot akartak biztosítani fiuknak. Miközben a falusi elemi iskolát végzi, a szülők már arról tanakodnak, hogy kereskedő, pap, vagy prókátor legyen-e gyermekük. A kis Jankó iskolai teendőit pontosan elvégzi, de legjobban a rajzolás érdekli. Szívesen rajzolta tele tulipánokkal az ajtót, asztalt s mindent, amit csak elért. Sokat látott és hallott attól a vándor német köszörűstől, aki a község katonáiról arcképet ,.fabrikált", s hatására a kis Jankó is a kezébe került Fillértárból könnyedén másolgatta a híres embereket, táj- és házrészleteket. Messzire kalandozott néha, a távoli malomig is, ahol a parasztok beszélgetését hallgatta, s ilyenkor értékesítette rajzait a falu prímásnál, Csiligánál, aki a nótakedvelő kisfiút cserében tilinkózni tanította.'

2 Ezek az emlékek élesztik később is művészetét. Az Alföld népe maradt igazi múzsája egész életében. Apja egyre súlyosabb gondokkal küzdött, s végül is egy örmény kereskedőhöz kellett elszegődnie cselédnek, hogy családját eltarthassa, így édesanyja csak nagy erőfeszítéssel tudta kiharcolni Hegedűs tanító segítségével fia továbbtanulását a szarvasi gimnáziumban. Itt már önállóan kellett magáról gondoskodnia. Szállásért és ellátásért tanárának, Ballagi Mórnak cipőit és ruháit tisztogatta. Szabad perceiben azonban lerajzolt mindent, ami kezeügyébe került. Tehetsége rajztanárának, Lányi Gusztávnak is feltűnt. Egy, abból az időből származó quodlibetje, melyet „varjú tollal" rajzolt, az iskola régiséggyűjteményébe került.

3 Sokat kellett tanulnia, alig várta hát a szünidőt, amikor az otthoni környezetben nyugodtabban dol1 Jankóról két monográfia és két nagyobb tanulmány jelent meg. Szana Tamás: Jankó János élete és munkái. Bp. 1899. Takács Mária: Jankó János (Doktori értekezés). Bp. 1936. Lyka Károly: A rajztoll humoristája. Magyar mesterek. Bp. é. n. 86—98. Frank János: A magyar politikai karikatúra (1867— 1875). A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyve Bp. 1952. 90. Sajnos mindezek a tanulmányok olyan csekély példányszámban jelentek meg, hogy a nagyközönség körébe alig jutottak el. Ezt a hiányt próbálja pótolni ez a dolgozat. 2 Faragó József: Jankó János. Üj Idők, 1896. 345—47. Szana 1—6. 3 Szana 7.