Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

Béla unszolására az 1873. évi bécsi világkiállítás Békés megyei bi­zottságának elnöki tisztét ellátta. Köröstarcsán gabonakereskedésbe fogott és anyjával, valamint nővérével élt 1875. február 16-án bekövetkezett korai (59 éves) ha­láláig. Szülőfalujában, Köröstarcsán temették el. Szakái visszavonulását más okokban is kell keresnünk. Az em­lékezés ingerült, ideges embernek mondja különösen élete utóján. Ingerültségét, idegességét a sűrűn látogató csapások okozták. Soha kinemheverhető csapást mért rá 1854. április 27-én egyetlen fiának, Lászlónak négy éves korában való halála. 1863-ban pedig gyöngéden szeretett feleségét, Tormásy Máriát vesztette el rövid — 19 évi — bol­dog házasság után. Előzőleg már megviselte a szabadságharc bukása és az örökös aggodalom unokatestvéréért. A gyakori zaklatások is meggyötörték, amire már az előzőekben kitértünk. Ingerlékenységét, visszavonulását elősegítette az is, hogy költé­szetében is csalódott. Ezt ugyan soha, sehol be nem vallotta, de abból, hogy íróbarátaival való levelezését lassan beszüntette, hogy egyre ritkábban írt s hogy az irodalmunkban ekkor végbemenő óriási fej­lődés semmiféle hatással sem volt rá, erre enged következtetni. Szép, egyenes, derék embernek mondják az emlékezések. Egész­sége sok bajában, munkájában sem hagyta cserben. Halála is hirtelen­nek^vehető, mert halálát „megelőzőleg két héttel egy. a tarkója felett kapott, s általa több napig jelentéktelennek tartott pattanásféle da­ganatból kifejlett, utóbb gyógyíthatatlanná vált s kínosan végződő pokolvar okozta" halálát. 30 II. Szakái Lajos egyidőben népszerű költő volt. Erre vall, hogy egyetlen verseskötetének, a Cimbalomnak első kiadását igen hamar elkapkodták (1100 példány) és a második kiadás is gyorsan elfogyott (3000 példány). 31 Verseit a 30-as, 40-es évek lapjai, zsebkönyvei, az Aglája, a Regélő, az Emlény, a Honművész, az Athenaeum, a Nem­zeti Almanach, a. Regélő Pesti Divatlap stb. szívesen közölték. Ked­vezően fogadta a kritika is. Még az olyan szigorú bíráló is, mint Bajza, elismeréssel szólt róla. 32 Mégis csalódott költészetében, mert érezte, éreznie kellett, hogy erőteljesebb irányok, nagyobb egyéni­ségek, alaposabb felkészültségű, tisztázottabb eszmékkel induló köl­tőtársak eredményesebb munkát végeztek, hogy költészete nem mérhető sem a Petőfiéhez, sem az Aranyéhoz, de még a Tompáéhoz sem. A csalódottság bizonyára nem egyoldalú volt. Költőtársai is csalódhattak benne, mert Szakái mindvégig megmaradt az 1830-as, 30 Bonyhai Benjamin: Szakái Lajos emlékezete. Békés. 1875. 10. 31 Kóhn 86. — Czimbalom, mellyen a' ki olvasni tud, negyven új dalt verhet. Budán, 1843. A' M. K. Egyetem' betűivel. 76. p.; Czimbalom. Eredeti népdalok, és rokonnemű más népies versezetek. Pest, 1868. 136. p. 32 Athenaeum. 1843. I. 488.

Next

/
Oldalképek
Tartalom