Dankó Imre: Szakál Lajos (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 28. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
Béla unszolására az 1873. évi bécsi világkiállítás Békés megyei bizottságának elnöki tisztét ellátta. Köröstarcsán gabonakereskedésbe fogott és anyjával, valamint nővérével élt 1875. február 16-án bekövetkezett korai (59 éves) haláláig. Szülőfalujában, Köröstarcsán temették el. Szakái visszavonulását más okokban is kell keresnünk. Az emlékezés ingerült, ideges embernek mondja különösen élete utóján. Ingerültségét, idegességét a sűrűn látogató csapások okozták. Soha kinemheverhető csapást mért rá 1854. április 27-én egyetlen fiának, Lászlónak négy éves korában való halála. 1863-ban pedig gyöngéden szeretett feleségét, Tormásy Máriát vesztette el rövid — 19 évi — boldog házasság után. Előzőleg már megviselte a szabadságharc bukása és az örökös aggodalom unokatestvéréért. A gyakori zaklatások is meggyötörték, amire már az előzőekben kitértünk. Ingerlékenységét, visszavonulását elősegítette az is, hogy költészetében is csalódott. Ezt ugyan soha, sehol be nem vallotta, de abból, hogy íróbarátaival való levelezését lassan beszüntette, hogy egyre ritkábban írt s hogy az irodalmunkban ekkor végbemenő óriási fejlődés semmiféle hatással sem volt rá, erre enged következtetni. Szép, egyenes, derék embernek mondják az emlékezések. Egészsége sok bajában, munkájában sem hagyta cserben. Halála is hirtelennek^vehető, mert halálát „megelőzőleg két héttel egy. a tarkója felett kapott, s általa több napig jelentéktelennek tartott pattanásféle daganatból kifejlett, utóbb gyógyíthatatlanná vált s kínosan végződő pokolvar okozta" halálát. 30 II. Szakái Lajos egyidőben népszerű költő volt. Erre vall, hogy egyetlen verseskötetének, a Cimbalomnak első kiadását igen hamar elkapkodták (1100 példány) és a második kiadás is gyorsan elfogyott (3000 példány). 31 Verseit a 30-as, 40-es évek lapjai, zsebkönyvei, az Aglája, a Regélő, az Emlény, a Honművész, az Athenaeum, a Nemzeti Almanach, a. Regélő Pesti Divatlap stb. szívesen közölték. Kedvezően fogadta a kritika is. Még az olyan szigorú bíráló is, mint Bajza, elismeréssel szólt róla. 32 Mégis csalódott költészetében, mert érezte, éreznie kellett, hogy erőteljesebb irányok, nagyobb egyéniségek, alaposabb felkészültségű, tisztázottabb eszmékkel induló költőtársak eredményesebb munkát végeztek, hogy költészete nem mérhető sem a Petőfiéhez, sem az Aranyéhoz, de még a Tompáéhoz sem. A csalódottság bizonyára nem egyoldalú volt. Költőtársai is csalódhattak benne, mert Szakái mindvégig megmaradt az 1830-as, 30 Bonyhai Benjamin: Szakái Lajos emlékezete. Békés. 1875. 10. 31 Kóhn 86. — Czimbalom, mellyen a' ki olvasni tud, negyven új dalt verhet. Budán, 1843. A' M. K. Egyetem' betűivel. 76. p.; Czimbalom. Eredeti népdalok, és rokonnemű más népies versezetek. Pest, 1868. 136. p. 32 Athenaeum. 1843. I. 488.