Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

pontai hazajárás mellett a gazdálkodás lehető volt — a falvaktól 3—4 km távolságra — a tanyák ezrei emelkedjenek, s az eredetileg fátlan mezőség szabályos utakkal hálózott, sűrűn elszórt, fákkal körül vett tanyákkal ékes tájjá alakuljon át.

23 A tanyák külső képén végbement változás az ottlakók társadalmi összetételének megváltoztatását is jelzi. Az ideiglenes kintlakó, nőtlen cseléd vagy gazdafiú számára elég volt a tüzelős ól, a majoros, vagy kertész részére, aki már családjával lakott kint, állandó lakóházat kellett építeni, ahol a gazdának egy oldalkamrája is volt.' A gazda kiköltözésével a lakóház még nagyobb jelentőséget nyert a tanyai épületek között, a korábbi kezdetleges tüzelősólak helyére a városi vagy falusi lahóháznak megfelelő beosztású épületeket emeltek. A gazda állandó kintlakása a gazdálkodás intenzivebbé válását is jelentette," s ezért a korábbi, szilaj állatartásra jellemző ólakat, aklokat, karámokat felváltották az istállózó állatartás épületei. Az ilyen, gazda által lakott tanyák szaporodása rohamos volt, mégis egy emberöltőnek kellet eltelni, míg á korábbi típusok is eltűntek, mint ahogy a régi tanyai gazdálkodás formái is csak lassan és fokozatosan alakultak át a belterjesebb művelésformákká. A tanyalakók között a gazdák és bérlők még az első világháborúig sem jutottak többségre, a városi ház és tanya, szoros gazdaásgi és társadalmi kapcsolatának további következményei voltak. Ez leginkább két ponton, a tanyalakók iskolázásának sorsa alakulásán, majd a század végén a közigazgatási és egyéb szükségleteik kielégítésére indított akciók sikertelenségén látszott meg. A tanyai iskolák létesítése különösen az 50-es években az abszolút kormány hivatalnokainak volt a szívügye. A nagyváradi helytartóság a tanyák megszüntetésére indított akció meghiúsulása után 1857-ben adott ki egy körrendeletet a tanyai iskolák létesítésére. A megyefőnökséghez intézett helytartósági körrendeletre az egyes járások főszolgabírói részletes jelentéseket adtak, s ezekből nemcsak a kezdetleges iskolaviszonyokra, de a tanyalakók helyzetébe is betekintést nyerünk. A szarvasi szolgabíró jelentése szerint a szarvasi határban már van néhány tanyai iskola, de a tanítók nem megfelelőek s míg a tanerők fizetését nem rendezik, aligha várható javulás, elég lesz, ha tanítókul írni-olvasni tudó embereket kapnak. A szarvasi határban — az előrehaladott tanyásodásnak és tanyákra való kitelepülésnek jeleként — 1851—57 között 11 tanyai iskola keletkezett. (Örménykút 1853, Kitúrják szállás 1853, Jelen János tanyája 1852, Kondoros 1854, Rapkovszky szállás 1857, Gyurcsán szállás 1854, Csabai szőlő 1851, Décs 1854, Érmeilék szőlőskert 1855, Berina szőlőskert 1853, Szentandrási szőlőskert 1858). Az iskolák keletkezése a tanyára való kiköltözés szinte lökésszerű rohamban való jelentkezését jelzi, és azt is, hogy a szántóföldekre való kitelepüléssel párhuzamosan, de még annál is rohamosabban történt a szőlőskertek megűlése. Az iskolákba 191 fiú23. Karácsonyi János: Békésmegye története. Gyula. "1896—97. I. k. 304 l.