Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 25. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

és 153 leánytanuló járt. A tanítók közt van öreg uradalmi ispán, iparos, írni-olvasni tudó napszámos paraszt és egyetlen személy, ki korábban is tanító volt. Az iskola épületét valamelyik tanyában a szülők közösen bérlik, vagy egy-egy istállót vásárolnak meg e célra, -a bért is. a szülők fizetik a gyermekek száma szerint. A tanítók fizetése szintén a-gyermekek száma szerint 20—23 krajcár, lakás, 1 vék-a búza, fél-véka árpa, esetleg egy véka kukorica. Az oktatás eredménye, hol sikeres, hol sikertelen, csupán egy esetben mondható jónak. Mivel, az iskolákat csak a legszükségesebbekkel látják el, a sikeres tanítás előfeltételeit biztosítani kellene és ezt a községek kötelességévé kell tenni. A tanítók számára legalább 50 Ft. készpénzfizetést a községnek, az egyháznak pedik 5—6 köböl búzát kellene megállapítani. Kondoroson a meglevő, melîé még egy másik iskola szervezése lenne szükséges. A Békéscsabához tartozó Pusztaszentandráson Endrőd és Gyoma határában az ott élő népesség számára új iskolák szervezése elkerülhetetlen. ; . r A békéscsabai határban Csorvás puszta 1858-ban községgé alakult át, van egy tanító, akit most a tanyák községgé összevonása után véglegesíteni lehet. A gyermekek száma 30 fő. Gerendás pusztán'37 gyermeket oktat egy ideiglenes tanító. Csabán a Taminán túli szőlőskertben 1856 óta van iskola és tanító, most egy segédlelkészt is állítottak be. Itt.200 gyermeket kell tanítani. Szentetornyán 1846 óta van iskola, a tanító most 64 gyermeket tanít, fizetése 100 forint szabad lakás, és 80 köböl gabona. A nagyszénási pusztán 1857 óta 76 gyermeket tanít 52 forint évi fizetésért, szabad lakásért és 60 köböl gabonáért egy tanító. Igen jellemző a szeghalmi járás szolgabírójának jelentése, nem csak az iskolaügy állására, hanem egy kertészközség sorsára vonatkozóan is. A «fás-bikeri tanyai iskolát 1826 táján Wertheim József volt földbirtokos állította fel. „Ugyanis a nevezett földesúr, hogy K.ladány helységtől távolabb eső fási pusztájára elegendő kézi erőt szerezzen, részint hogy a dohánytermelést lehetővé tegye, a nevezettfási puszta szélén, rész szerint a bikeri dűlőben 20 házat építtetett és ezekben 20 családfőt, mint annyi gyalogbérest helyeztetett. Hogy ezen gyalogbéresek .némi műveltetésben részesüljenek, egy oskola-. házat is állítatott és a tanító számára 10 hold földet szakított ki, Miután azonban nyáron át, midőn a béresek a földbirtokosnak szolgálnak, gyermekeiket pedig dohányplántálásra és öntözésre s más egyéb apróbb munkákra használják, -ezért ezidőben gyermek ritka is jelenik meg az iskolában, ezen iskolát csak téli iskolának lehet tekinteni." • ;' Az iskola sorsa a gyalogbéresek sorsához van kötve, a jelenlegi birtokos br. Wenckheim Béla 1856-ban még három évre szerződést kötött a tanyásaival, tehát még azok két évig ott lakhatnak s így az iskola is fennállhat.ezideig. A tanító 38 évig mint kántor máshol szolgált, de a csekély fizetésre mást aligha lehetett találni. A járás többi pusztái közül Kígyóson 45 gyermek számára van iskola 1840 óta, a tanítót, aki egyúttal kántor is, az uradalom fizeti.