Ifj. Bartók Béla - Vargyas Lajos: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai - Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 24. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai

szaladgáltak: rosszhírű szállodába értem, ahol két jövedelmező keresetforrást egyesítenek szemita élelmességgel. Szombaton szerencsésen kijutottam Benedekre. Az a gazember Vágássy, aki miatt végignyeltem a gyulai vásár porfelhőit, másnap sem jött el. E. m. a. f. Vasárnap átvitt Géza Biharmegyébe, a Sarkad melletti FeketeÉr pusztára, a hol végre akadt anyag is. Ott megismertem Franckot, a ki mindjárt Dobozra hívott egy napra. Hétfőn elmentem gépemmel kanászoknak és juhászoknak közibe, délután meg este a benedeki cselédlányt fonografáltam le. Kedden reggel búcsúzóul még egy aratót hívatott be Galgóczy, azután indultam Dobozra. A fekete-éri gazdatiszt aznap estéjére átküldötte egy öreg éneke- , sét, Franck is hozott egy néhányat vacsorára, s így este történtek felvételek is, leírás is". Összvesen feljegyeztem arrafelé 83 dalt, és 47 felvételt készítettem. Franck nagyon szíves volt, meghívott egy pár hétre pl. október, vagy novemberben, amikor elrándulhatunk különböző szomszéd uradalmi gazdatisztekhez és átkutathatjuk az egész vidéket. Másnap elutazás közben benéztem Vidovszkyékhoz, kik szintén hívtak és segítségüket megígérték. így tehát aránylag elég jó eredménnyel tértem vissza." J Az idézett napok az akkori naptár szerint július 20. (péntek) és július 24. (kedd) közé estek; a levélgyűjteményekben megjelent július 15-i keltezés téves. Az említett dobozi látogatás ősszel megvalósult és az időközben Pozsonyba visszautazott édesanyjának 1906. november 24-én Bartók Béla egy dobozi képeslapon, mely az uradalmi templomot ábrázolja, azt írja, hogy „Itt „rajzolok népet" (ez az idézőjel Bartóktól) Dobozon szíves vendéglátás mellett. Végignéztem egy lakodalmat stb. — de eddig nagyrészt értéklelen az anyag. Más hír nincs." A népdalgyűjtés Bartók Bélát közben az ország más tájaira vezette, de a békésmegyei gyűjtés nagy szerepet játszott első népzenei jellegű kiadványaiban és sok azóta népszerűvé vált népdal szereplői (Varga Julcsa, Garzó Péter stb.) valóságos személyek, akik nagyobbrészt a vésztői uradalmi cselédség tagjai voltak. Az első világháború kitörése a népdalgyűjtést egyre jobban akadályozta és Bartók Béla tevékenysége a háború után részben másirányú lett: ekkor kezdett nagyobb mértékben hangversenyezni. Budapesti és külföldi hangversenyei mellett a megkisebbedett magyar vidéken és Csehszlovákia és Románia magyarlakta vidékein is egyre több hangversenyt adott, de a legtöbb ilyen városban az évtizedek során csak kevés alkalommal fordult meg sűrűbben és megint csak Békés megye került abba a helyzetbe, hogy az átlagnál jóval többször hallhatta Bartók zongorajátékát. Hangversenyt Békés megyében csak Békéscsabán adott, főleg az ott működött Aurora kör rendezésében és igyekezett műsorait az évek folyamán változatosan, összeállítani. Első békéscsabai hangversenye 1922. október 10-én volt, midőn kizárólag saját szerzeményeit játszotta zongoraest keretében.