Ifj. Bartók Béla - Vargyas Lajos: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai - Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 24. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai

Második alkalommal az 1929. áprilisában tartott alföldi körútjának utolsó állomásaként — Kecskemét, Makó és Szeged után — április 7-én megint zongoraestet adott Bartók Béla Békéscsabán, majd 1934-től évente tért vissza Békéscsabára. 1934. február 15-én Bartók-ünnep volt, melynek műsora a következőképpen alakult: 1. Bevezető. Tartotta dr. Südy Ernő. 2. 5 tót és 6 magyar népdal. Énekelte Elek Szidi Bartók Béla kíséretével. 3. A „Gyermekeknek" című műből egy tót és egy magyar sorozat Bartók Béla előadásában. 4. Magyar népdalok férfikarra, előadta a békéscsabai Iparos Dalárda, vezényelt Lukoviczky. 5. A 20 magyar népdalból 4 dal; énekelte Elek Szidi Bartók Béla kíséretével. 6. a) 3 rondó tót népdalokra, b) magyar parasztdalokból ballada és régi táncdalok Bartók Béla előadásában. 7. A 20 magyar népdalból 4 dal; énekelte Elek Szidi Bartók Béla kíséretével. A következő alkalom 1935. március 10-e volt, amikor Zathureczky Edével szonátaestet tartottak, műsorukon Brahms, Debussy és Beethoven szonátákkal, Bartók I. rapszódiájával és a Bartók—Gertler szonátával. Bartók utolsó békéscsabai szereplése 1936. december 6-án volt, mikoris Basilides Máriával volt közös hangversenye. Ettől az időtől kezdve csökkent a hangversenyzési lehetőség és ezután Bartók már csak egy-két ízben szerepelt a magyar vidéken, 1939. februárjában Debrecenben, majd Győrött és utoljára Szombathelyen. Bartók színpadi műveinél is találhatunk békésmegyei vonatkozásokat, amennyiben mind a Kékszakállú herceg vára, mind a Fából faragott királyfi első szövegkiadása a gyomai Kner nyomdában jelent meg. A gyakori Békés megyei tartózkodás természetesen nyomott hagyott Bartók szerzeményeiben is és elsősorban népdalfeldolgozásaiban ismerhetők fel gyakran Békés megyei gyűjtésének eredményei. Teljesen Békés megyéi hatásra készült az „Éjszaka zenéje" című műve Szőllőspusztán, ahol a békáknak a nagy alföldi éjszakában messze hallható hangversenyét és egyéb sejtelmes hangokat örökített meg és dolgozott fel Bartók. A legújabb időkben a magyar vidéken Gyula városa volt az első, amely maradandó emlékművet állított Bartók Bélának, majd Doboz község örökítette meg Bartók népdalgyűjtő tevékenységét emléktáblával és így elmondható, hogy Békés megyének Bartók Béla életpályájában és azt követően is jelentős szerepe volt.