Ifj. Bartók Béla - Vargyas Lajos: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai - Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 24. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)

Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai

földművesiskola igazgatójával, Bartók Bélával, aki később megkérte a kezét és esküvőjüket a csorvási plébánián tartották 1880. április 5-én. Az egyházi anyakönyv I. kötet 9. lapja 3. tételének adatai szerint az- esküvő tanúi Bartók Kálmán és Kós Adolf tiszttartók voltak. Ebből a békés megyei házasságból született 1881. március 25-én Bartók Béla, aki ekkor ugyan elszakadt Békéstől, de ott élő rokonaival állandóan kapcsolatban maradt, húgával, az 1885-ben született Elzával együtt. Ez a kapcsolat rendszeres látogatások során egyre bővült és Bartók Elza 1904. novemberében férjhez ment Oláh Tóth Emilhez, Wenckheim Dénes Vésztő-sziladpusztai uradalmának gazdatisztjéhez és ettől fogva férje nyugdíjazásáig, 38 éven keresztül Békés megyében élt különböző uradalmakban, először Vésztőn, majd Dobozon (Rudolf majorban), azután újra Vésztőn (Kertmegpusztán), végül 1921-től a Pusztaföldvár melletti Szőllöspusztán, ahol 1942-ig laktak. Oláh Tóth Emiiné mindhárom gyermeke Vésztőn született, kilenc unokája közül pedig kettő Füzesgyarmaton, négy Gyulán és egy Orosházán, így Békés megyével a család szoros kapcsolatban élt és Bartók Béla sűrűn látogatta meg húgát szűkreszabott szabad idejében. E látogatásai során alkalma volt — elsősorban az uradalmak gazdasági cselédeitől -— népdalokat gyűjteni és a talált anyag megfelelő volta további gyűjtésre ösztönözte. Ezen a téren segítségére voltak a környező uradalmak gazdatisztjei, akik részben vendéglátásukkal biztosították a gyűjtés alapfeltételeit, másrészt pedig egyes énekesek felkutatásában is segítségére voltak Bartók Bélának. Gyűjtési időpontjairól tájékoztatást ad Bartók Béla néhány 1906ban írt levele édesanyjának. 1906. május 29-én Rákoskeresztúr-nyaralóról keltezett levelében beszámol a pestmegyei Túrán végzett gyűjtéséről, majd ezt írja: „Július 20-án megjelenek Békés megyében olyan szerszámmal, melynek láttára ámulatukban hanyattesnek a jó békésiek. És pedig először is Gyulára megyek, ahol 20-án vásár van. Majd onnan megtelefonáljuk Vésztőre, hogy mikor jövök. Vésztőről Szegedre mennék ..." Az idézett „szerszám" az akkor meglehetősen ismeretlen fonográf volt, mellyel Bartók Béla valóban megjelent Gyulán, de további terve módosulhatott, mert Vésztőre ekkor nem jutott el. hanem ott tartózkodó édesanyjának levélben számolt be tapasztalatairól megint csak Rákoskeresztúr nyaralóról (a későbbi Rákoshegyről) a következőkben : „Kezdem a gyulai vásárnapokon. Az első napon — azon az emlékezetes pénteken egyáltalában nem sikerült semmi sem — csak éppen pornyelés. Mert por volt bőven, legbővebben, meleg is, de Galgóczy nem volt seholsem. A telefon összeköttetés Benedek között megszűnt — épen mikor én oda akartam beszélni. Vágássy-dudás pedig nem jött el a vásárra. A város első szállodája tömve volt, némi keresés után megtaláltam a másodikat és utolsót. Még egy szoba volt üresen, vásár miatt dupla áron. A folyosón gyanús fehérnépek