Ifj. Bartók Béla - Vargyas Lajos: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai - Az Alföld és Bartók békési gyűjtése a folklórkutatásban (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 24. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1961)
Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai
Ifj. Bartók Béla BARTÓK BÉLA BÉKÉS MEGYEI KAPCSOLATAI Mind az egyének, mind az egyes népek sorsa gyakran teljesen váratlanul alakul és olyan események, melyek látszólag csakis egy következményre vezethetnek, sokszor egészen más fordulatokat rejtenek magukban. Magyarország török uralom alatti fokozatos tönkremenetele, majd a törökök kivonulása után elnéptelenedett déli részek idegeneknek való szétosztása és idegenekkel való betelepítése a magyarság értékeinek és magának a magyarságnak teljes pusztulását tették valószínűvé, és mégis az történt, hogy a magyarság életereje diadalmaskodott jelentékeny területeken, így Békés megyében is, ahol első ízben volt módjában Bartók Bélának a magyar népdalkincs rendszeres tanulmányozására. Mikor 1720-ban báró Harruckern János volt katonai élelmező a gyulai uradalom révén majdnem egész Békés megyét megszerezte, igyekezett nagy uradalmait megszervezni és családjának férfiágon való kihaltakor, 1775-ben már népes nagybirtokon osztozkodott a család többi ága. A legtöbb birtokot a Wenckheim család tagjai kapták, akik uradalmaikat tovább fejlesztették és megfelelő szakemberekkel vették körül magukat, illetve részben maguk is szakképzettséget szereztek. Ennek során a tizenkilencedik század második felében a csorvási uradalom örököse, Wenckheim Ferenc a magyaróvári gazdasági akadémiára ment, ahol tanulmányokat folytatott. Ugyanebben az időben élt Pozsonyban Bartók Béla anyai nagyapja, Voit Mór, pénzügyi tisztviselő, akinek legidősebb fia Lajos eleinte kereskedői pályán működött, de még egészen fiatalon a mezőgazdaság iránti kedvének engedve, összegyűjtött pénzével ugyancsak Magyaróvárra ment és beiratkozott az akadémiára. A két fiatalember jó kapcsolatba került egymással, Voit Lajos Wenckheim Ferencnek instruktora lett és mikor tanulmányaikat befejezték, Wenckheim Ferenc meghívta Voit Lajost csorvási uradalmába gazdatisztnek. Voit Mór 1873. július 29-én Pozsonyban meghalt és özvegye fiához költözött Csorvásra, ahol férje utáni bánatában még ugyanannak az évnek november 8-ik napján meghalt és a csorvási temetőben temették el. így Bartók Béla egyik nagyanyja békési földben nyugszik, ami megalapozta további békési kapcsolatait is. Voit Morék legkisebb leánya, Paula (Bartók Béla édesanyja) 1773ban 16 éves korában árvaságra jutván, szintén Csorvásra költözött, majd a tanítónőképző intézet elvégzése után a közeli Torontál megyébe, Nagyszentmiklósra került és itt összeismerkedett az ottani
