Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

némely hellyeken a Peterdi határból el mosott". 64 Ezt a földet kel­lett újra termővé varázsolni, a folyót megzabolázni, az elpusztult falut újra építeni. Természetesen az első évtizedek a gazdasági élet menetében inkább a készen adott lehetőségekhez való alkalmazko­dást jelentik, mint a nagyobb méretű tájalakító munkát. A XVIII. században a határ két fordulós. A telekosztás az adózók képességei, tehát termelőeszközzel való ellátottságuk, illetve állat­állományuk szerint alakult. Kertgazdálkodás nyomait követhetjük már 1717-től kezdve, amikor is a szűk határ jobb kihasználása vé­gett búzát, tengerit, kendert, dinnyét vetnek. 65 Mindenesetre Har­sánynak Váradhoz való közelségét, terményeiknek ottani értékesí­tési lehetőségeit már ekkor is figyelembe kell vennünk. Harc a pusztabérletekért Mint általában máshol is, az alföldi településeknél, az állat­tenyésztés ezekben az években igen nagyméretű. Hajdani elpusztult települések határainak legelőkként való használata ad erre lehető­ségeket a jobbágyoknak. A szomszédos és legnagyobbrészt káptalani tulajdonban levő puszták bérletéhez a harsányiak is hozzájutnak. A lakatlan falvaknak pusztabérletek formájában való értékesítése elő­nyös a káptalannak mindaddig, míg új telepítettei meg nem ülik azt. Az egyes pusztabérletek változtak, hiszen az árenda legfeljebb egy-két évre szólt. A haszonbérletnek különböző formái voltak: előfordult a pénzfizetés is és a terményjárandóság, rendszerint ki­lenced. Harsány a szomszédságában levő elpusztult települések ha­tárai közül különböző években a következőket használta: Tamási, Szakái, Püski, Kis-Harsány, Rövid, Toboly, Bessenyő, Iráz, Kecsét és Begécs hajdani földjeit. 66 A község számára kedvező pusztabér­letek azonban a század közepén korlátozódtak. A korábban bérelt puszták egy részét új lakók ülték meg. Az újratelepülés első évtize­deiben a lakott községek és a puszta falvak közötti birtokhatárok, községhatárok a nagy földbőség idején még rendezetlenek. Amint a lakosság szaporodásával a határ egyre szűkebb lett, szükségessé vált a határok pontos megjelölése. 67 Ennek ellenére a határsértések és a határperek egyre gyakoribbá válnak. 68 Sok viszályra adott okot, 64. Caus. proc. com. Bihar. nr. 394. u. o. D. A. L. 65. Conscr. Proc. Szalontaiensis. 1717. Bihar m. It. D. A. L. 66. Pusztabérletek vázlata az alábbi összeírások alapján: O. L. 1715. országos összeírás. Bihar m. Bihar in. lt. 1717. Conscr. Sztlontaiensis, D. A. L. O L. kama­rai It. U. et C Fasc. 84. nr. 1 67. Borosjenői Tisza Lajosnak a káptalan ispánja, Tomcsányi János ellen foly­tatott perében 1765-ben a következőket vallotta Szabados György 46 éves harsányi lakos: „jelen volt midőn Kelemen Cameralis Inspektor Begécs körül renováltatta a métákat s tudgya a Korhánytul fogva a Begécsi Cameralis rész mindenütt ott a hol most-is az Omorig csóvákkal distingváltatott." Proc. caus. com. Bihar. nr. 1233. Bihar m. It. D. A. L. 68. Fundamentális inquisitio Bogyoszlóház-i, Praedium Atyási, Ugrai és Be­gétsi földek métáiról. Proc. caus. com. Bihar, nr.2717. Bihar m. It. D. A. L. Egy tanú vallomása 1765-ben a begétsi határperben: „Nem régiben pedig ott járván láttam, hogy a harsányiak a Gesztiek Begécsi részében az Omorn-ál a régi határ­ut hellyel által szántottak egy darabot: Mellyre azt felelte Harsányi tavalyi Bíró: Bort adtak azért a Geszti Birák/na/k, S ugy engették meg." Proc. caus. com. 1233. Bihar m. It. D. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom