Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

némely hellyeken a Peterdi határból el mosott".

64 Ezt a földet kellett újra termővé varázsolni, a folyót megzabolázni, az elpusztult falut újra építeni. Természetesen az első évtizedek a gazdasági élet menetében inkább a készen adott lehetőségekhez való alkalmazkodást jelentik, mint a nagyobb méretű tájalakító munkát. A XVIII. században a határ két fordulós. A telekosztás az adózók képességei, tehát termelőeszközzel való ellátottságuk, illetve állatállományuk szerint alakult. Kertgazdálkodás nyomait követhetjük már 1717-től kezdve, amikor is a szűk határ jobb kihasználása végett búzát, tengerit, kendert, dinnyét vetnek.

65 Mindenesetre Harsánynak Váradhoz való közelségét, terményeiknek ottani értékesítési lehetőségeit már ekkor is figyelembe kell vennünk. Harc a pusztabérletekért Mint általában máshol is, az alföldi településeknél, az állattenyésztés ezekben az években igen nagyméretű. Hajdani elpusztult települések határainak legelőkként való használata ad erre lehetőségeket a jobbágyoknak. A szomszédos és legnagyobbrészt káptalani tulajdonban levő puszták bérletéhez a harsányiak is hozzájutnak. A lakatlan falvaknak pusztabérletek formájában való értékesítése előnyös a káptalannak mindaddig, míg új telepítettei meg nem ülik azt. Az egyes pusztabérletek változtak, hiszen az árenda legfeljebb egy-két évre szólt. A haszonbérletnek különböző formái voltak: előfordult a pénzfizetés is és a terményjárandóság, rendszerint kilenced. Harsány a szomszédságában levő elpusztult települések határai közül különböző években a következőket használta: Tamási, Szakái, Püski, Kis-Harsány, Rövid, Toboly, Bessenyő, Iráz, Kecsét és Begécs hajdani földjeit.

66 A község számára kedvező pusztabérletek azonban a század közepén korlátozódtak. A korábban bérelt puszták egy részét új lakók ülték meg. Az újratelepülés első évtizedeiben a lakott községek és a puszta falvak közötti birtokhatárok, községhatárok a nagy földbőség idején még rendezetlenek. Amint a lakosság szaporodásával a határ egyre szűkebb lett, szükségessé vált a határok pontos megjelölése.

67 Ennek ellenére a határsértések és a határperek egyre gyakoribbá válnak.

68 Sok viszályra adott okot, 64. Caus. proc. com. Bihar. nr. 394. u. o. D. A. L. 65. Conscr. Proc. Szalontaiensis. 1717. Bihar m. It. D. A. L. 66. Pusztabérletek vázlata az alábbi összeírások alapján: O. L. 1715. országos összeírás. Bihar m. Bihar in. lt. 1717. Conscr. Sztlontaiensis, D. A. L. O L. kamarai It. U. et C Fasc. 84. nr. 1 67. Borosjenői Tisza Lajosnak a káptalan ispánja, Tomcsányi János ellen folytatott perében 1765-ben a következőket vallotta Szabados György 46 éves harsányi lakos: „jelen volt midőn Kelemen Cameralis Inspektor Begécs körül renováltatta a métákat s tudgya a Korhánytul fogva a Begécsi Cameralis rész mindenütt ott a hol most-is az Omorig csóvákkal distingváltatott." Proc. caus. com. Bihar. nr. 1233. Bihar m. It. D. A. L. 68. Fundamentális inquisitio Bogyoszlóház-i, Praedium Atyási, Ugrai és Begétsi földek métáiról. Proc. caus. com. Bihar, nr.2717. Bihar m. It. D. A. L. Egy tanú vallomása 1765-ben a begétsi határperben: „Nem régiben pedig ott járván láttam, hogy a harsányiak a Gesztiek Begécsi részében az Omorn-ál a régi határut hellyel által szántottak egy darabot: Mellyre azt felelte Harsányi tavalyi Bíró: Bort adtak azért a Geszti Birák/na/k, S ugy engették meg." Proc. caus. com. 1233. Bihar m. It. D. A. L.