Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

hogy a káptalan Harsány és Geszt között levő hajdani elpusztult falujának, Begécsnek határát mindkét község lakóinak bérbeadta. A gesztiek is már 1722 óta folyamatosan árendálták a pusztát.

69 A harsányiak folyamodványaikban több ízben kérték a káptalant, hogy a rájuk nézve sérelmes geszti bérletet szüntesse meg. A káptalan azonban ezt nem tette meg, nem akarván elesni a kettős jövedelemtől.

70 A begécsi puszta birtoklása azonban nemcsak a jobbágyok, hanem a birtokos nemesek között is ellentéteket okozott. Egy birtokper tanúvallomásai során felvett adatok megvilágítják, hogy a káptalan ispánjai erőszakosak voltak a jobbágyokkal szemben. Juhász Mihály 46 éves harsányi tanú a következőket vallotta erről: „Tomtsányi János az T. N. Váradi káptalannak Harsányi Ispánnya 12 forint büntetés alatt föl vettette az egész Helység népit, hogy minden mulasztás nélkül a Begétsi pusztára mennének, és onnét Tisza László Ur szénáját, mely már bogiákban vala rakva, mind az Omorrul, mind pedig a Zacskó Zugból... el horgyák. Nem akartak ugyan ezen parantsolatnak engedelmeskedni a lakosok ... féltek, és tartottak ezen dolgoktul a lakosok, mindazon által, mivel protestált a Lakosok ellen, és hogy Ki menyének, Keményen parancsolta az Ispány, s magais eő K/eg/yel/me fegyveresen Ló háton vélek ment,. Kintelenitették Kimenni."

71 A káptalan számára adott egyéb bérszerű szolgáltatások Ismeretes, hogy a jobbágyszolgáltatások mellett a legfontosabb földesúri jövedelmek közé tartoztak a korcsmák, malmok, mészárszékek és vámhelyek bérletéből befolyó összegek. Harsányban ezek közül a Malom hozott a legnagyobb hasznot a földesúrnak. Az újjáépülés első évtizedétől kezdve osztozkodik a falu meg a káptalan a Sebes-Körösre épített malom jövedelmén.

72 Ennek fenntartása, kezelése szakértelmet kíván, a földesúrnak érdeke volt, hogy támogassa.

73 • A helyi korcsma jövedelmén kívül a piski pusztai csárdát is árendálták a harsányiak. A bírói gazdálkodás és számvitel pontos veze69. O. L. kamarai it. U. et C. Fasc. 84. nr. 1. 70. Harsányiak folyamodványa a káptalanhoz: 1744-ből. „mi az Begétsi Puszta nélkül ell nem lehetünk s nem élhetünk ell, Sem magunk, Sem jószágunk ell Kell Pusztulnunk" Proc. caus. com. Bihar nr. 2717. D. A. L. A harsányiak újabb kérése 1781-ből: ,,A Tetts Nemes Káptalan minékünk élelmünkre bizonyos Részét azon Pusztának ki Szakasztotta . . . minékünk hatalmat is adott s parancsolatot, hogy azon Részt hatalmunk szerént, magunk hasznára s megh maradására különösen tartsuk Dézmát vagy is soha nonát adván tüle akar Ugar s Avaros földeit magunk jószági hasznokra fordítsuk." u. o. 71. Proc. caus. com. Bihar. nr. 1233. Bihar m. It. D. A. L. 72. 1715. országos összeírás. Bihar m. O. L. 73. A régi molnárok első és fő foglalkozása a malomépítés volt. A molnár nem őrlő. hanem faragó-mester volt. Lásd: Takáts Sándor: Rajzok a tökök világból. 424 és az 1802-ben készített harsányi kéziratos térképet is, amely a Sebes-Körösön építendő új malom helyét tünteti fel; Oláh György malom-mester készítette. Bihar m. térképgyűjteménye. 719. sz. Bihar m. It. D. A. L. 73. Az ügyeskezű malommesterek keresettek voltak. Oláh György harsányi malommestert a békésiek is felkérték és szerződést kötöttek vele 1796. január 19-én. Megegyeztek abban, hogy a harsányi malommester milyen feltételek mellett épít