Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

végrehajtásában kell keresnünk.

62 Mindenesetre annyi megállapítható, hogy az a 16 jobbágynév, amelyeket már az 1715-ös összeírás is felsorolt, 1735-ig nyomonkövethető, tehát mintegy a község alaprétegének tekinthető. Valószínű, hogy ezek a legvagyonosabbak voltak és így országos és megyei összeírások alól nehezen vonhatták volna ki magukat. Az 1760-as években már alig néhány új családnév fordul elő, míg viszont a régebbi családok új és új képviselőkkel tűnnek fel, jelezvén, hogy az egykori jövevények végleg meggyökeresedtek az új otthonban. Jövevényeknek nevezhetők Harsány új lakói a XVIII. század első évtizedeiben, mert a régi kiváltságlevélben felsoroltak közül alig néhány családnév fordul elő, ezek is a Körösök vidékén gyakoriak, tehát azonosításuk igen bizonytalan. Azonos családokra utaló nevek: 1631 1688 1717 — — Barta Barta Szützi Szöcz Szűcs Balogh Balogh Balogh Czeke Cseke Csekő Bíró Bíró Bíró — — Gellért Gellért — — Varga Varga — — Molnár Molnár — — Borbély Borbély A helynevekből képzett családnevek a szomszédos keleti, déli és északi megyékre utalnak. (1717: Tarczali, Szilágyi, Erdélyi, Gyulai, 1723: Pelly, Diószegi, Barandi, Nánási, Czeglédi, Bereczki, Mándy, 1735: Makray, Váradi, Varsóczi). Az újjáépítés évtizedei E táj lakóinak az újrakezdés minden nehézségét vállalniuk kellett, hiszen az a kultúrmunka, melyet a táj formálásában a megelőző nemzedékek végeztek, az évszázados viharos pusztítások során tönkrementek. A táj képe elvadult, a Sebes-Körös kanyarulatai, gyakori mederváltoztatásai a vidéket elmocsarasították. Nagyobb esőzések után a laposokon szinte tavak keletkeztek: „midőn a Körösnek áradása volt, azon lapossas helly úgy meg tölt vízzel, hogy az k. Peterdi kertől egész a Harsányi szántóföldek lábáig egyebet víznél látni nem lehetett".

63 A középkori gazdag erdőségeket kiirtották, egy tanúvallatás során egy határperben ezt vallotta a tanú: „nemis volt sem az Harsányi sem az Püspöki határban egy fais, mert "mind k. Peterdhez tartozott, de ezek a körös partyához közel lévén, mivel homokos földben voltak a víz alóllok az földet kimosta, és ezek a folyásban dőlvén, a körös az igaz folyását is változtatta, és 62. O. L. 1715—20 országos összeírás. Bihar megye. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlöny 1896. 32. 63. Caus. proc. com. Bihar. nr. 394. Metalis inquisitio. Körös-Peterd 1790. Bihar m. lt. D. A. L.