Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)
A jobbágysors évszázadai (1693—1848) A XVIII. század a jobbágyi alávetettség korát jelenti Harsány történetében. Ez időszak gazdasági és társadalmi fejlődésének problémáit főleg azoknak az összeírásoknak a segítségével igyekeztük megvilágítani, amelyeket a megye készíttetett a járásonként összeírt községekről. A század folyamán Harsány a szalontai járás községei között szerepelt. A járás községeiről 1717-től 1766-ig szinte folyamatosan készítették a „domestica conscriptiokat" ; általában három évenként, az adó, a dica megállapítása céljából. 5 " A megtelepedés üteme Ismeretes, hogy a XVIII. század elején milyen nagy népmozgalom színtere az ország. A török kiűzése után az ország északi, keleti és nyugati törökmentes megyéiből a földesurak által támasztott akadályok ellenére is áramlik a jobbágyság az Alföld, a nagy puszta földek felé. Vonzzák őket a szabadabb életlehetőségek, a megtelepülés első éveire adott kedvezmények. 60 Az 1720-tól 1740-ig terjedő időszakot Tagányi a jobbágy szökések „fénykorának" nevezi. 61 Harsányban is két évtizedet ölel fel, amíg a Rákóczi-szabadságharc után meginduló nagy újratelepülési hullám lecsillapszik. Az 1715—20-as országos összeírás adatait a megtelepülés ütemének vizsgálatánál nem hasznosíthatjuk, mert 1715-ben csupán 16 jobbágy nevet írtak össze, az 1717-es megyei összeírás már 71-et tüntet fel, 1720-ban viszont csökken a megtelepedettek létszáma. Az itt tapasztalható eltérést az összeírásoknál követett eltérő elvekben és az összeírások 59. Conscriptio processus Szalontaiensis. 1717, 1723, 1731, 1735, 1741, 1743, 1746, 1750, 1753, 1757, 1763, 1766/67. Bihar megye levéltára. D. A. L. Amegyei adóalap öszszeírásáról: Varga János: A parasztság állami kizsákmányolása a XVIII. század első felében. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon (1711—1790). Szerk.: Spira György Bp. 1952. 54. 60. A jobbágy vándorlás méreteire sok adat: Szabó István: A magyarság életrajza. 130. Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944. LXXVIII.; A leleszi konvent által a Szabolcs megyei szökött jobbágyokról készített kimutatás szerint Bihar megyébe 1724—35-ig 275 jobbágy és 85 zsellér vándorolt át. A szökések száma 1724-ben és az 1727—32-ig terjedő időszakban volt legnagyobb. O. L. Kanczelláriai It. Acta part. nr. 207. 61. Tagányi Károly: Jobbágyok költözése és szökése. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1895.
