Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

A XVII. század közepének nagy pusztulását II. Rákóczi György szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjárata utáni tatár-török támadás indította el. A korabeli krónikások megrázó erővel festik le a Körösök vidékének pusztulását. Köprüli Mohamed fővezér Girai tatár kánt bízta meg az „engedetlen Rákóczi" megbüntetésével és a hajdúság elpusztításával. 1659-ben a tatár sereg elérte a SebesKörös vidékét. Ekkor néptelenedett el ez a táj. A hatalmas tábor Váradtól a Harsánnyal szomszédos Körösszegig nyúlt el/'

3 Mindennek el kellett pusztulnia itt a Berettyó és a Körösök között. A kisebb erősségeket maguk a várbeliek gyújtották fel a fejedelem parancsára, nehogy az ellenség ott megvethesse a lábát. Ezzel közvetlenül a várad! vár alatt leselkedett a veszedelem, a várbeliek már láthatták is a félelmetes ellenség előhírnökét. Szalárdy János komor színekkel ecseteli a végváraknak és a hajdúvárosoknak pusztulását. „Már a Berettyó két felét felégették... Az éjszakai szélnek olly rettenetes zivatara, kegyetlenkedése alatt, hogy a bihari náddal, gyékénnyel kötött s szalmával fedett házaknak pernyéit Gyulai Ferenc az várbeliekkel a vár kapuja előtt való górébul nézné, hogy mint polyvázó havat nagy sűrűséggel úgy hozná be .. . a város piacára, vár árkába és az egész városra"/'

4 1660. augusztus 27-én a váradi vár is megnyitotta kapuit az ellenség előtt, a királyi Magyarországból nem kapott segítséget, a csekély számú őrség nem volt képes további erőfeszítésekre. Ezzel szabaddá lett az út a Sebes-Körös völgyében és „immár Erdély mintegy kertben bekérittetett.'"

45 Török uralom alatt Várad elfoglalása után Harsány a többi hajdúvárossal együtt az újonnan szervezett váradi ejálétbe (kerület) olvadt bele/'

0 1661-ben a szokott módon megindult a behódoltatás ; szigorú parancsokat küldenek a falvakhoz, felszólítva adózásra, azok megmaradt vagy már szülőföldjére visszatért népét. 1670-ben Harsányt a fővezér falujaként nevezik meg/'

7 Hogy milyen adókat kellett török földesurának fizetnie, pontosan nem tudjuk, de következtethetünk az adók sokféleségére azokból a panaszokból, amelyeket a vele szomszédos községek még az ostrom előtti évekből, az erdélyi országgyű43. Szalárdi János: Siralmas magyar krónikának kilencz könyvei. Pest. 1853. 295. 44. U. o. 502. 45. U. o. 575. 46. Lukinich i. m. 161. — 1660-ban a segesvári országgyűlés figyelmezteti a váradi pasát, mikor az Közép-Szolnokban és Krasznában hódoltat, hogy „Váradhoz . . . azon faluk birattassanak, melyek eleitől fogván ... u. m. a fiscalis jószágok és hajdú városok." 47. E. O. E. XV. 159. Várad várának és azokhoz való végházainak fő gondviselője Huszszain pasa levele Apafi Mihályhoz. Panaszkodik a végbe'.i tisztek — somlyai Sas Mátyás ellen, akik hódoltatnak ,.mind egész Gyuláig, Szolnokig hatalmas császári adófizető szegény jobbágyait, az mint most is hozák egy leveleket, melyet írnak pecsétek alatt az falukra hatalmas fővezér falujára Komádira, Vekerdre, Sákára, Sadánra. Vadászra, Apátira, Szt. Andrásra, Harsányra, Váncsodra, JVtező Zándra (Mezőgyánra), Sasra, Kérezre, Szalontára . . ."