Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

A XVII. század közepének nagy pusztulását II. Rákóczi György szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjárata utáni tatár-török támadás indította el. A korabeli krónikások megrázó erővel festik le a Körösök vidékének pusztulását. Köprüli Mohamed fővezér Gi­rai tatár kánt bízta meg az „engedetlen Rákóczi" megbüntetésével és a hajdúság elpusztításával. 1659-ben a tatár sereg elérte a Sebes­Körös vidékét. Ekkor néptelenedett el ez a táj. A hatalmas tábor Váradtól a Harsánnyal szomszédos Körösszegig nyúlt el/' 3 Minden­nek el kellett pusztulnia itt a Berettyó és a Körösök között. A ki­sebb erősségeket maguk a várbeliek gyújtották fel a fejedelem pa­rancsára, nehogy az ellenség ott megvethesse a lábát. Ezzel közvet­lenül a várad! vár alatt leselkedett a veszedelem, a várbeliek már láthatták is a félelmetes ellenség előhírnökét. Szalárdy János komor színekkel ecseteli a végváraknak és a hajdúvárosoknak pusztulását. „Már a Berettyó két felét felégették... Az éjszakai szélnek olly ret­tenetes zivatara, kegyetlenkedése alatt, hogy a bihari náddal, gyé­kénnyel kötött s szalmával fedett házaknak pernyéit Gyulai Ferenc az várbeliekkel a vár kapuja előtt való górébul nézné, hogy mint polyvázó havat nagy sűrűséggel úgy hozná be .. . a város piacára, vár árkába és az egész városra"/' 4 1660. augusztus 27-én a váradi vár is megnyitotta kapuit az ellenség előtt, a királyi Magyarország­ból nem kapott segítséget, a csekély számú őrség nem volt képes to­vábbi erőfeszítésekre. Ezzel szabaddá lett az út a Sebes-Körös völ­gyében és „immár Erdély mintegy kertben bekérittetett.'" 45 Török uralom alatt Várad elfoglalása után Harsány a többi hajdúvárossal együtt az újonnan szervezett váradi ejálétbe (kerület) olvadt bele/' 0 1661-ben a szokott módon megindult a behódoltatás ; szigorú parancsokat küldenek a falvakhoz, felszólítva adózásra, azok megmaradt vagy már szülőföldjére visszatért népét. 1670-ben Harsányt a fővezér fa­lujaként nevezik meg/' 7 Hogy milyen adókat kellett török földes­urának fizetnie, pontosan nem tudjuk, de következtethetünk az adók sokféleségére azokból a panaszokból, amelyeket a vele szom­szédos községek még az ostrom előtti évekből, az erdélyi országgyű­43. Szalárdi János: Siralmas magyar krónikának kilencz könyvei. Pest. 1853. 295. 44. U. o. 502. 45. U. o. 575. 46. Lukinich i. m. 161. — 1660-ban a segesvári országgyűlés figyelmezteti a váradi pasát, mikor az Közép-Szolnokban és Krasznában hódoltat, hogy „Váradhoz . . . azon faluk birattassanak, melyek eleitől fogván ... u. m. a fiscalis jószágok és hajdú városok." 47. E. O. E. XV. 159. Várad várának és azokhoz való végházainak fő gondviselő­je Huszszain pasa levele Apafi Mihályhoz. Panaszkodik a végbe'.i tisztek — som­lyai Sas Mátyás ellen, akik hódoltatnak ,.mind egész Gyuláig, Szolnokig hatalmas császári adófizető szegény jobbágyait, az mint most is hozák egy leveleket, me­lyet írnak pecsétek alatt az falukra hatalmas fővezér falujára Komádira, Vekerd­re, Sákára, Sadánra. Vadászra, Apátira, Szt. Andrásra, Harsányra, Váncsodra, JVtező Zándra (Mezőgyánra), Sasra, Kérezre, Szalontára . . ."

Next

/
Oldalképek
Tartalom