Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

érti egymást, ez így adja társai tudomására a munkavezető jóindulatát: ,szereti ám a biztos a csirkét!' Viszik is neki ajándékba a jószívű munkások."

17 A kubikosok a vállalatoktól elszenvedett sérelmeik orvoslását éppúgy nem várhatták a hatóságoktól, mint valaha a jobbágy az úriszéktől igazságot. Néhány kísérletre természetesen mindegyik kubikos emlékszik, így 1908-ban a szerb vállalkozók ellen a belgrádi osztrákmagyar követhez mentek panaszra; máskor a helyi hatóságokhoz, többnyire persze eredménytelenül. Még az a szélső határeset is előfordult, hogy az az ármentesítő társulati igazgató, aki ellen panaszt akartak tenni, azonos volt az ebben az ügyben illetékes főszolgabíróval. (A tőke és az államhatalom úgy összefonódott, mint a.középkori állam az egyházzal.) A hatóság támogatásánál jóval nagyobb gyakorlati jelentősége volt a fennálló törvények és rendeletek alapos ismeretének. Kubikosok és vállalkozók közti pörre még ritkábban került sor, mint panasztételre, inkább maguk között intézték el a vitás ügyet. Az osztálybíróság nyilvánvaló elfogultságán kívül egyéb nyomós okai is voltak a törvényes út mellőzésének: „Tudvalévőleg töltésmunkákat nem annyira éppen a királyi tábla elnökének ablaka előtt, hanem valahol kint a határban végeznek s a törvény rendes útja, valamely kicsi járásbíróság ott van a legközelebbi mezővárosban — úgy hat órányi járásra. Hát addig lovas zsandárt fogadjon, aki éjjel-nappal őrizze az ő, immár pör tárgyát képezendő kubikját, hogy azt senki meg ne rontsa, hanem az teljes épségben megmaradjon, amíg majd két hónap múlva kiszáll a tisztelt bíróság... S addig ő éljen a levegőből? Mert hiszen az a vállalkozó, kivel ilyformán pörben van, aligha ad neki munkát. Különben is ki van kötve, hogy naponta ennyi és ennyi kubikot kell csinálni, másképp vége a szerződésnek <— hát most miként menjen ő el onnan csak egy órára is?... Még azután az is kérdéses lévén, hogy követelését megítélik-e, káromkodva nyugszik bele a helyzetbe s tartja markát a pénzért."

18 Az első kubikos-nemzedékben tovább fokozódott az ősi, paraszti úrellenesség és bizalmatlanság, amelyről többek között Móricz Zsigmond ír Boldog ember-ében, s amelyet jól jellemez a következő kubikosnyilatkozat is: „A mérnök mikó mosolyogva gyütt, fétek a kubikosok tülle, mer az má azt jelentette, hogy föltétlen becsapja űket.. így az 17. Kiss Lajos: A kubikos = A szegény ember élete. (Bp) é. n. 122. 18. Munkáspanaszok = Szentes és vidéke 1895. II. hó 7. sz. 2. Pör esetén a kubikosoknak „Meg kellet küzdeniök az ellenakciókkal is. A legdurvább volt ezek közül, amikor a kubikbabákat ellenséges szándékkal ledöntötték. Finomabb forma pedig, amikor az egész babát ellopták és így a kubikszámítás alapegységét tüntették el. Ez már bűntény volt és szigorúan meg is büntették, akit ezen rajtakaptak." Zalotay E. i. m. 2.