Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Csatári Dániel: VERESS ENDRE EMLÉKEZETE
latot jelentetett meg róla. Ebben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Veress kutatásamak eredményeit a gazdasági viszonyok mostohasága következtében nem magyarországi kiadó útján tárja az olvasó elé. Megállapítja, hogy a munka külalakja tipográfiailag tetszetős, és tartalmilag »az egész délkeleti kontinens történelmére nézve nélkülözhetetlen segédkönyv-" 33 . Horváth Jenőt nemcsak kollégális szálak fűzték Veress Endréhez. 1931-ben az ő ajánlatára bízták meg Veresst a város oklevéltárának megszerkesztésével 3/ \ Veressnek ezáltal régi vágya teljesült, kedvenc terve jutott a megvalósulás állapotába. Már 1928-ban, a »Békési Hirlap« hasábjain hangot ad reményeinek : ^Erősen hiszem, ...hogy mielőbb alkalmat adtok nekem arra, hogy szülővárosom iránti ragaszkodásomról tanúságtételt tehessek^ 35 . Ilyen vágyaktól indíttatva, figyelemmel kíséri a város és a megye történetéről szóló monográfia terveit és munkálatait, óva int az elhamarkodott munkától, és az azzal járó felületességtől, közli Gyula történetére vonatkozó újabb adatait is 36 . A ^Békési Hirlapnak-« írott ilyen jellegű cikksorozatában egy ma is megszívlelendő feladatot tűz a megye pedagógustársadalma és ifiúsága elé. Azt javasolja ugyanis, hogy minden Békés megyei község írja meg egy előre megállapított általános munkaterv szerint saját monográfiáját, ^felölelve abban nemcsak annak történetét, de néprajzát és folklórját, vagyis tájszólását, sajátos népdalait, közmondásait és netaláni mondáit, s általában az egész nép és lakosság lelki eletet«. »A gyűjtést — folytatja a továbbiakban — természetesen kiterjesztenénk a népzenére is, amelyet fonográflemezekre felvéve, egyúttal örök időkre megőrizhetnénk gyulai múzeumunkban^ 37 . És hogy a gyűjtést, amelynek az a főcélja, hogy »a minden szép iránt fogékony ifjúságban felkeltsék a környezetök, s általában a nép iránti érdeklődést^ 38 , megindítsa, ő maga is munkához lát. Értékes adalékokat — többek között egy Arany János által is feldolgozott regét — közöl Békés vármegye néprajzáról, s megemlékezik a legrégibb, Békés megyéről szóló monográfiáról, ifj. Palugyai Imre művéről, amelynek értéket ad az is, hogy a megye magyar, szlovák, német, román lakosságának a szólásait, jellemét, öltözködési módját ismerteti 39 . Érthető ezek után, hogy a három évvel később, 1931-ben ért felszólítás: szerkessze meg Gyula város történetének okleveles részét, nagy örömmel tölti el. »Boldog vagyok — írta —, hogy e nevezetes munkát a város kitüntető felszólítására elvállalhattam, s ekként, mint Békés város szülöttje, magam is hozzájárulhattam szülőföldem múltjának mélyebb megismeréséhez és ismertetéséhez^' 10 . A Gyulai Oklevéltár elkészítésére irányuló tevékenységének alapelve és kiindulópontja, hogy »alapos történeti munkába nem sebtiben összehordott képek és üres betűhalmazok, de hasznos kutatáson és komoly tanulmányokon
