Dorogi Márton: Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 13. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

ték és ezzel a híg lével bekenték a bőröket. Ha nagyon szép színt akartak, egy kis szatinóbert is tettek bele. Kicsit szikkasztották, szárították, majd fagamóval újra áttörték. Ez volt a színelés. 6. F e s t é s. A bőröket diófagombával barnára, vagy eperfagombával sárgára festették. A gombát a Tisza-vidékről hozták. A megszáradt gombát famozsárban megtörték, vagy megreszelték és rézüstben órákig főzték. A bőröket a lehűlt lével két-háromszor bekenték a szerint, hogy világosabb, vagy sötétebb színt akartak. A festett bőröket fagamóval újra meg kellett puhítani. Az így színeit, illetve festett bőrök mehettek szabás alá. Irha készítés A női kozsukok készítéséhez sok fehér irha kellett, de a bunda is sokat felvett. Ezeket az irhákat a szűcsök régen maguk készítették, újabban, különösen a színes piszlédereket, kereskedőktől szerezték be. A hajdani időkben az emlékezők szerint hamuval szedték le a szőrt a bőrről. Fa, vagy kukoricacsutka hamut vízbe áztattak, ebbe tették a szőrös bőröket Néhány nap múlva lejött a szőre. Mivel ezek kissé megbarnították a bőröket, újabban meszes lébe áztatják egy hétig, az szedi le a szőrt. Meszezés után alaposan ki kellett áztatni a bőröket, egy hétig naponként húsolni, vagyis kiszedni belőle a meszet. A kostökzacskókat ugyanilyen módszerrel szőrtelenítették. Az irhának való bőrökről természetesen az ollóval lenyírható szőrt lenyírták. Az év folyamán így összegyűlt gyapjút József napja körül adták el. Ezt az alkalmat mazsolásnak nevezték. Nagydisznódról jöttek a szűrposztósok, azok vették meg. Ilyenor nagy lakomát csaptak, birkát vágtak, elborozgattak. A lakomán ott voltak a szűrszabók is, mivel nekik meg szűrposztót szállítottak a nagydisznódi szűrposztósok. A lakomát is sokszor a szűcsök fizették.