Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
7. Primőrtermesztés és öntözés
totta, hogy csak azokban az agrárvárosokban sikerült lüktető életet teremteni, amelyek kedvező földrajzi, táji adottságuk és feltörő népi energiájuk segítségével a mezőgazdasági kultúra igényesebb és jövedelmezőbb ágait fejlesztették ki. A felszabadulás nyitotta meg az útat Gyula környékén is a feltörekvő népi energiáknak. Ez a szabadon érvényesülő paraszti erő alkotta meg kezdetben minden felsőbb irányítás, vagy komolyabb segítés nélkül a gyulai primőrkertészkedést. Valóban a primőrtermelés felszabadulás utáni fellendülésének kezdeti szakaszában azt példázta, hogy főleg a kisemberek termelési területe, törekvő és gazdagodni vágyó törpebirtokosok, ügyes és szorgalmas kertészek gazdasági üzeme, akik melegházi üvegablakaik segítségével, raffinait trágyafelhasználással, a kis területen való évenkénti többszöri termesztéssel földjük termelési kapacitását igyekeztek kiterjeszteni. Termékeikbe nemcsak a táj különös zamatát, ízeit vitték bele, hanem szorgalmas munkáskezük ügyességét is. Talán ez okozta, hogy az első időkben széles körben érvényesült az a nézet, hogy a munkaigényes kertészkedés és a primőrtermesztés a mezőgazdasági törpe- és kisüzemek specialitása és ezek a belterjes üzemi ágak nem valósíthatók meg szocialista nagyüzemekben. A gyulai primőrtermesztés nagyarányú fejlődése bizonyíthatja, hogy ez az egyes szakkörökben is elterjedt téves nézet mennyire nem bizonyult helytállónak. A gyulai termelőszövetkezetek eredményei ma már ékesen bizonyíthatják e nézet tarthatatlanságát és igazolhatják a legmunkaigényesebb kertészeti ágazatban, a primőrtermesztésben is a szövetkezeti nagyüzemek fölényét. Elsőnek a gyulai Petőfi Termelőszövetkezet rendezkedett be nagyüzemi kertészkedésre, majd az Erkel Tsz. vette át kertészeti telepét. 1958-ban a város több termelőszövetkezete foglalkozott már öntözéses kertészkedéssel és primőrtermeléssel. 1958-ban a Rákóczi Termelőszövetkezet 1,600.000 Ft hosszúlejáratú állami hitelt kapott 260 kat. holdas szántóterülete öntözéséhez szükséges műszaki berendezések megvásárlására. Természetes, hogy ezen a nagy területen nemcsak primőrkertészkedésre, nemcsak elárasztásos zöldségtermesztésre, hanem szántóföldi növényeinek öntözésére is készül. 1959-ben a Rákóczi Tsz. a tervezett területből már 100 kat. holdon meg is építette a teljesen korszerű nagyüzemi öntözéses rendszert. Másik három termelőszövetkezet: a Népköztársaság, a Béke és az Erkel Tsz-ek jól működő hordozható esőztető berendezéssel rendelkeznek. A nagyüzemi zöldségtermelés jelentős telepei ezenkívül a Gyulai Kertészeti Vállalat és a Növénytermesztési Technikum tangazdasága. Ezek a szocialista szektorhoz tartozó, valamint a termelőszövetkezeti kertészetek 1959. évben még csak kisebb részét szállították a
