Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

7. Primőrtermesztés és öntözés

piacra kerülő primőrárunak és kertészeti termeivényeknek, a nagyobbik hányad az egyéni termelők kertészetéből került ki. 1959. évben a gyulai kertészek már hetven vagon primőrárut exportáltak, legtöbbet a külföldön igen kedvelt különleges zamatú gyulai uborkából, de igen sokat a korai piros retekből, fejes salátából, korai paprikából. Az elmúlt két évben a gyulai kertészetek már 270—280 vagon primőrárut és friss zöldséget vittek nagyvárosaink, iparvidékeink és a külföld piacaira és üzleteibe. Teherautóval, külön repülőgéppel kerülnek ki a gyulai primőráruk Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, ahol egyre bővülő piacuk van. A KGST-hez tartozó országok legutóbbi moszkvai mezőgazdasági értekezletén elfogadott határozatok a primőráruk és zöldségfélék exportját az elkövetkező években még inkább ki fogják terjeszteni. Túlzás nélkül megállapíthatjuk tehát, hogy a gyulai primőr- és friss zöldség termesztés előtt még hatalmas, ki nem használt lehetőségek állanak. 1960. január hónapja döntő változást hozott a gyulai primőrkertészek életébe is, mert a decemberi tömeg-belépések ideje alatt 280 korábban egyénileg gazdálkodó kertészcsalád lépett be a termelőszövetkezetekbe. Az újonnan alakult Aranykalász Termelőszövetkezetben kétezer tábla üveggel már január elején megkezdték a nagyüzemi kertészkedést. A többi ú;; termelőszövetkezet is szervezi a nagyüzemi kertészeteket. Az előzetes számítások szerint rövidesen a nagyüzemi kertészetek 50.000 üveg alatt fognak termelni. Az azonban bizonyos, hogy 1960-ban már több mint 10.000 üveg alatt működnek nagyüzemi kertészetek. A nagyüzemi kertészetek jövőbeli fejlődését eredményesen fogja elősegíteni a városi tanács legújabb intézkedése, amellyel a város egészségügyi szabályrendeletének módosításával 1960. őszétől kezdve eltiltotta a város belterületén a melegházi kertészetek üzemeltetését. Hogy a nagyüzemi kertészetek megszervezésének ideje alatt se csökkenjen a híres gyulai primőrtermesztés, 1960. őszéig a termelőszövetkezetekbe belépett kertészek háztáji gazdaságukban még 200 üveg alatt termeszthetnek primőrárut és felszerelésüket csak 1960. őszén tartoznak a közös szövetkezeti kertészeteknek átadni. A nagyüzemi gazdálkodás nagy lehetőséget nyújt a szántóföldi öntözés kiterjesztésére is. Gyula határában már eddig is jól kiépített öntözőcsatorna-hálózat volt, de ezen a téren sincs még a fejlődés lezárva. Jó lehetőségei vannak a közvetlenül szabad földbe vetett zöldségfélék termesztésének, a javarészt őszi érésű kertészeti termeivényeknek, amelyeket eddig a primőrkertészkedés kedvező fejlődése miatt a gyulai kertészek elhanyagoltak. A termelőszövetkezetekben most meg van a lehetőség e kertészeti ág nagyarányú kifejlesztésére is.