Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Kötegyán dolgozó parasztsága erejét megfeszítve legyőzte a gazdasági bajokat, sorra küszöbölte ki a nehézségeket és a falut a virágzás útjára vitte. Nemcsak új iskolaépületet emeltek, hanem sorra épületek az új házak is. Az Űj-sor, az Űj-falu minden háza 1948 után épült. A fejlődés korszakának lázas munkájában minduntalan kiderült, hogy a kisbirtok, a törpeparcella nem korszerű és nem kifizetődő A kötegyáni parasztság leghaladóbb tagjai hamar felismerték a helyzetet és már 1948 őszén szövetkezet alakításáról beszélgettek egymás között. A beszélgetést hamarosan tett követte, 1949. július 1-én Borbély Ferenc 27 taggal létrehozta Kötegyán első szocialista mezőgazdasági nagyüzemét, a Béke Termelőszövetkezetet. A Béke további szövetkezések elindítója lett. 1951. szeptember 1-én 35 alapító taggal Kelemen Mihály megalapította az Újvilág Termelőszövetkeezti Csoportot. Az Újvilágból 1952. október 1-én kivált egy csoport az elnök, Kelemen Mihály vezetésével és megalapította a Kossuth Termelőszövetkezetet. Az Újvilág megmaradt része továbbra is, mint termelőszövetkezeti csoport működött egészen 1959. március 17-ig. 1953. szeptember 1-én egy újabb szövetkezet alakult. Fazekas Gergely vezetésével 19 dolgozó paraszt ekkor hozta létre a Rákóczi Termelőszövetkezetet. A nagyüzemi mezőgazdaság érdekeinek világos felismerését mutatja, hogy a Rákóczi és a Kossuth Termelőszövetkezetek hamarosan egyesültek (1955. október 1-én). Az egyesült szövetkezet neve Kossuth, elnöke pedig Kelemen Mihály lett. A fejlődés további állomása az volt, hogy a Béke és a Kossuth Termelőszövetkezetek egyesültek (1958. július 1-én Vörös Csillag néven, Kelemen Mihály elnökletével). A Vörös Csillag Termelőszövetkezet az érdekek fokozatos felismerése révén alakult ki. Létrejöttének körülményei biztosították, hogy munkáját jól végző, eredményesen gazdálkodó szövetkezetként működjék. A Vörös Csillag működése nemcsak gazdasági vonatkozásban jelentős Kötegyán életében, hanem társadalmi, politikai okokból is. Szerencsésen összefogta a község legdolgosabb és leghaladóbb parasztjait. Nemcsak Békés megye egyik legjobb szövetkezetévé nőtte ki magát, hanem példát mutatott a falu egész lakossága számára 69 . A Vörös Csillag munkáján is felbuzdulva 1959. március 16-án 82 taggal, Márta József elnökletével, megalakult a Március 15. Termelőszövetkezet; március 17-én pedig 44 taggal az Újvilág Termelőszövetkezeti Csoport átalakulásával Szőke László megalakította az Aranykalász Termelőszövetkezetet. Ilyen előzmények után vált 1960. január 12-én Kötegyán termelőszövetkezeti községgé, miután március 9-én létrejött a község negyedik termelőszövetkezete, a 37 taggal alakult Újélet Termelőszövetkezet. Az Újélet elnöke Borsós Géza.
